9.fejezet

Sziasztok!Meghoztam a 9.fejezetet.Ezt a fejezetet a legjobb barátnőmnek Esztinek küldöm akinek ma van a névnapja.Boldog névnapot minden Eszternek.Remélem tetszeni fog nektek ez a fejezet.Két komit kérni vagy a következő fejezet csak 1 hét múlva jön és a többi is csak keddenként fog.Na de nem húzom tovább a szót.Jó olvasást!

Puszi Kate^-^

(Bella szemszöge)

Reggel fáradtan ébredtem.Hiányzott Damon.Rossz volt egyedül aludni mert már meg volt szokva,hogy ő mindig itt van velem reggel ha felkelek.Felkeltem és beszaladtam a gardróbomba,hogy felvegyek valamit.Egy ruhára és egy magassarkúra esett a választásom.Felvettem azokat majd felkaptam az iskolatáskám és mentem le a földszintre inni.Megmelegíttettem magamnak két csomag vért majd odaálltam az ablakhoz ahol sütött a nap.Leraktam a bögrét az asztalra majd közel álltam az ablakhoz,hogy kinézzek rajta.

-"Vajon,hogy fáj az amikor a nap égeti a bőröd?"-gondolkoztam el majd meg fordúltam és visszamentem az asztalhoz és megfogtam a gyűrűt és lehúztam az ujjamról majd leraktam az asztalra.Visszasétáltam az ablakhoz.Két másodperc után azt éreztem,hogy az egész testem ég.Nagyon fájt úgyhogy visszaléptem az asztalhoz és gyorsan felhúztam a gyűrűt az ujjamra.Belenéztem a közeli tükörbe és a látvány elrémisztett.Úgy néztem ki mint egy égési sérült.Megfogtam a bögrét és az egész tartalmát lehúztam majd éreztem,hogy a fájdalom elmúlik.Visszasétáltam a tükörhöz és most már semmi baja nem volt a testemnek.Mosolyogva indultam le a garázsba és bepattantam az én kicsikémbe és indultam is az egyetemre.Beálltam a szokásos helyünkre aminek az oldalán csak Adam kocsija állt.Kiszálltam és megkerültem a kocsiját és megláttam,hogy Ashsel ott csókolóztak.Megköszörültem a torkom mire ők azonnal szétrebbentek.Csak mosolyogtam rájuk és elindultam befelé a suliba.Biológia volt az első órám.De jó Edwardékkal lesz órám.Szuper.Gondolom majd kérdezősködnek.Mikor beértem a terembe már bent ültek és csókolóztak.Valamiért ez rosszul esett.Nem értem saját magam hiszen én Damont szeretem és nem Edwardot.Odasétáltam a padunkhoz ahol Damonnal szoktunk ülni és leültem.Éreztem,hogy valaki megkocogtatja a vállam így hátrafordultam.

-Szia Bella.Damon hol van?-kérdezte Katherine.
-Szia Kate.Családi okok miatt vissza kellett mennie Mystic Fallsba.Nem tudom mikor ér haza,talán a jövőhónapba.-mondtam szomorúan.
-Jövőhónap?És addig egyedül leszel abba a nagy házban?-kérdezte Edward meglepetten.
-Igen Ed egyedül.-mondtam neki.
-De hát nincs aki megvédjen téged.Bármi baj történhet veled.Leesel a lépcsőn és összetöröd magad.-mondta ijedten.
-Ettől már nem nagyon kell félni.Már nem vagyok annyira két bal lábas.-mosolyogtam rá.
-De hát mi történt veled,amiért így megváltoztál?-kérdezte Edward.
-Hát azt inkább nem itt mesélném el hanem máshol.-mondtam nekik.
-Akkor délután gyere át a Cullen villába.-mondta Katherine.
-Nem is tudom hol laktok.-mondtam.
-Akkor majd elmegyek érted Edwarddal.-mondta Kate.
-Rendben van.-sóhajtottam.Nem nagyon akartam találkozni a többiekkel.Féltem,hogy mit szólnak majd ahhoz ami lettem.

Bejött a tanár és utána már csak rá figyeltem.Jegyzetelgettem de néha elkalandoztak a gondolataim és elkezdtem firkálni a füzetebe.Damonon gondolkoztam,hogy mi lehetett olyan fontos,hogy el kellett mennie.Már hiányzik pedig csak egy napja ment el.Mikor vége lett az órának mentem tesire aztán a többire.Az étkezőben Ashleyvel és Adammel ültem és mint kiderült tegnap este összejöttek.Mikor végeztünk a kajálással mentünk még két órára utána pedig haza.Mikor hazaértem felmentem a szobánkba és átöltöztem egy rövidnadrágba és egy toppba.Összekötöttem a hajam és lementem a konyhába enni.Sütöttem magamnak sonkás tésztát és melegítettem vért.Mikor kész lett a kaja leültem és megettem.Mikor végeztem elmosogattam és vámpírsebességgel kitakarítottam a lakást.Ami úgy fél órába telt.Épp száguldottam fel az emeletre mikor csengettek.Gyorsan visszaszaladtam és kinyitottam az ajtót.Katherine állt az ajtóban és várakozóan nézett rám.

-Bocsi még nem vagyok kész.Takarítottam és csak most végeztem.Egy perc és itt vagyok.-mondtam neki majd emberi tempóban felszaladtam az emeletre.Csak felvettem egy másik rövidnadrágot és egy másik toppot és egy szandált és a hajam is leengedtem.Visszaszaladtam Katehez és már mentünk is le a kocsihoz.Be ülltem hátra,Kate előre Edward mellé és már indultunk is a Cullen villához.Hamar odaértünk,és nem lepődtem meg,hogy az ő házuk is az erdő szélén van nem messze a parttól.Nagyon szép volt a ház olyan tipikus Cullenes.Kiszálltunk a kocsiból majd indultunk fel a lépcsőn.Ed és Katherine elől mentek míg én hátul meghúztam magam.Bementünk a nappaliba és mindenki ott ült.Mikor megláttak engem néhány arc felderült.Emmett rögtön odajött hozzám és megpörgetett a levegőben majd megölelt.

-Szia Belluska.Mi szél hozott erre?-kérdezte a nagy maci.
-Szia Emmett.-mondtam és rögtön egy másik ölelő karban találtam magam.Éreztem az illatán,hogy ez csak Esme lehet.Csak neki van ilyen finom ölelése.
-Jajj kicsim mennyire hiányoztál nekünk.Nagyon szép lettél.Jól áll neked ez a szőke.-mosolygott rám.Majd Carlisle is megölelt.
-Esme,Carlisle...ti is hiányoztatok.Köszönöm.Már mondták mások is.-mondtam szemlesütve.
-Na akkor Bella elmesélnéd azt amiről az iskolában beszélgettünk?-kérdezte Edward a kanapéról.
-Majd az is utána fiam.Elősször kíváncsiak vagyunk mi történt Bellával miután elhagytuk.-mondta Carlisle jelentősen nézve Edwardra.
-Elmondod nekünk azt,hogy mi történt veled?-kérdezte Esme aranyosan.
-Igen el.-mondtam majd leültem az egyik fotelbe ami szembe volt mindenkivel.
-Tudjátok ez nem könnyű...-kezdtem a mondandóm.
-Miután elhagytatok nagyon magamra maradtam.Aztán Jacobbal jóba lettem,de mikor elvégeztem a gimit eltávolodtunk egymástól.Aztán én szeptemberbe ideköltöztem és azóta itt tanulok.Mikor idekerültem megismertem Damont és nagyon jó barátok lettünk.Megismertem Ashleyt aki ma a legjobb barátnőm,és Adamet.Damonnal mindent együtt csinálunk szinte elválaszthatatlanok voltunk.Ahogy mozdultam ő is mozdult.Egyfajta kapcsolat lett közöttünk.Mikor az első évet elvégeztük nyáron összeköltöztünk,de akkor még csak barátok voltunk.Azután a kapcsolatunk átalakult testvéri szeretetté majd szerelemmé.Tulajdonképpen mondhatom úgy is,hogy az egyik legjobb barátomba lettem szerelmes.Mikor meséltem neki rólatok mondta,hogy hallott már rólatok és az ő testvére is ugyanezt az életmódot folytatja mint ti.Mivel ők is vámpírok.-ekkor szinte mindenki szeme elkerekedett kivéve Katherineé mivel ő tudta.
-Mikor elkezdtük a 3. évet az egyetemen bevallottuk a másiknak a szerelmünk így azóta együtt vagyunk.Most Damon azért nem jött velem mivel családi okok miatt vissza kellett még tegnap utaznia Mystic Fallsba.-fejeztem be a mesélést.
-Értjük.Na és Belluska mi az a dolog amit Eddy fiúéknak mondtál?-kérdezte Emmett egy kaján mosollyal.
-Emmett!-szólt rá Esme.
-Nyugi Emmett most azt fogom mondani.-mondtam a szemébe nézve.
-Látjátok ezt a gyűrűt?-kérdeztem tőlük,mire Edward megmerevedett és utána megmutattam az ujjam.
-Igen.Ez a gyűrűd már akkor is meg volt mikor megismertünk.De mi ebben olyan nagy dolog?-kérdezte Rose felhúzott szemöldökkel.
-Ez a gyűrű megvéd engem a...-tartottam egy kis szünetet majd folytattam-naptól.Én is vámpír vagyok majdnem másfél hónapja.-mondtam lehajtott fejjel.Nem mertem a szemükbe nézni.
-MII??-kérdezte Edward felordítva.Nagyon meglepődtem a reakcióján.
-Mi az Edward?Mi a baj?-kérdeztem tőle.
-Hogy lehetett ilyen önző ez a férfi.Chööö.-mondta morogva.
-Ed nyugodj meg.Nincs semmi baj.Bella biztos megmagyarázza miért van ez.-próbálta Kate nyugtatni Edwardot.
-Ez azért lett Edward mert én így döntöttem.És nem ő akarta hanem én.Betöltöttem a 22-t úgyhogy senkinek semmi köze,hogy mit miért csinálok.És neked sincs hiszen 4 éve elhagytál.Nem voltam elég jó neked.Akkor most miért vagy így kiakadva?-kérdeztem tőle mérgesen és hangosabban az átlagnál.
-Bella te nem tudod milyen vámpírnak lenni.Ez-ez szörnyű.A vérszomj szörnyű.A tested többet nem fog változni és nem lehetnek babáid és nem öregedhetsz meg.-mondta Edward is ordítva és mérgesen.
-Semmi közöd az életemhez ezt fog fel.Elhagytál és mélyen megbántottál és összetörtem.De most van egy szerelmem és az nem te vagy.Ezt jegyezd meg.-ordítottam vissza neki.
-Bella...-mondta már normális hangon.
-Ne Edward hagyj.Tegyünk úgy mintha nem is ismernénk egymást.Én most azt hiszem inkább hazamegyek futva.Sziasztok.-mondtam nekik majd kiszaladtam az ajtón és egyenesen hazarohantam.

Mikor hazaértem felrohantam a szobánkba és ledöltem az ágyra és csak sírtam.Edward most nagyon megbántott.Azt hittem,hogy megérti majd de nem.Mikor már megnyugodtam elmentem zuhanyozni majd lementem a konyhába vérért.Míg vártam,hogy megmelegedjen elgondolkoztam.
-"Milyen üres ez a ház,hogy csak egyedül vagyok itt.Hiányzik Damon.Nem igaz,hogy Edward milyen igazságtalan volt.Na kész is van."
Mikor kész lett felmentem a szobánkba és befeküdtem az ágyba és csak néztem az eget.Egyszer csak megcsörrent a telefonom.Felvettem és beleszóltam:

-Igen?
-'Szia kicsim.'-szólalt meg Damon a telefonban.
-'Nagyon hiányzol.'
-Te is nekem.Ma voltam Cullenéknél és elmondtam nekik,hogy mi vagyok és Edward teljesen kiakadt úgyhogy összevesztem vele és azt mondtam neki,hogy tegyünk úgy mintha nem is ismernénk egymást.-mondta neki szomorúan a telefonba.
-'Akkor neked izgalmas napod volt.A hétvégén megyek haza.Még van pár elrendezetlen ügyünk,de remélem addigra végzünk.Na de most mennem kell.Szeretlek kicsim.'-mondta Damon.
-Én is szeretlek.Szia.-mondtam majd kinyomtam a telefont.Megittam a vért majd leraktam a szekrényre majd még néztem egy kicsit az eget majd elmerültem az álmok világában.