Képek a 11. fejezethez :)

Bella és Damon háza :

Bella és Damon hálószobája :

Vendég szoba :

Másik vendég szoba :

Bella gardróbja :

Bella és Damon fürdője :

Előszoba :

Nappali :

Bella kocsija(Audi r8) :

 Damon kocsija(bmw m3 cabrio) :

11.fejezet

Sziasztok!Meghoztam nektek a 11.fejezetet.Nagyon örültem a komiknak.Remélem tetszeni fog a fejezet.Két komit kérek megint.Na nem is húzom tovább a szót.Jó olvasást!

Puszi Kate^-^

Reggel nagyon boldogan ébredtem,hogy itt van mellettem Damon.Átfordultam a másik oldalamra és Damon kék szemeivel találtam szembe magam.

-Szia szépségem.-mondta nekem és megcsókolt.
-Szia Damon.-mondtam neki miután ajkaink elváltak.

Kimásztam mellőle majd berohantam vámpír gyorsasággal a gardróbomba és magamra kaptam egy szoknyát és egy i love Los Angeles pólót.Felvettem a magassarkúm és átmentem a fürdőbe.Bedugtam a hajvasalót és elkezdtem kifesteni magam.Mikor végeztem elkezdtem kivasalni a hajam.Amikor végeztem lementem a konyhába inni.Damon már a bögréjéből itta a vért.Kivettem egy zacskót a hűtőből és megmelegítettem.Aztán mikor kész lett kivettem és leültem vele szembe.

-Gyönyörű vagy kicsim.-mondta nekem.
-Köszi Dam.-válaszoltam és ittam a bögrémből egy kortyot.
-Látom hoztál vért.Onnan hoztál ahonnan én szoktam?Davidtől?-kérdezte.
-Igen onnan.Kedves egy férfi.-mondtam neki majd az üres bögrémet beraktam a mosogatóba.
-Na indulunk?-kérdezte Damon.
-Igen mehetünk.-válaszoltam neki és leszaladtam a kocsihoz.
-Melyikkel menjünk?-kérdeztem tőle.
-Az enyémmel.-mondta nekem és már be is ült az autójába.Én is beültem mellé az anyós ülésre és már hajtottunk is az egyetem felé.Amikor beálltunk a szokásos helyünkre megint csak Adam kocsija állt ott amin nem is lepődtem meg.

-Ash nem jön suliba?-kérdezte Damon.Hát persze.El is felejtettem neki mondani,hogy ők együtt járnak.
-De jön.-mondtam neki majd kiszálltam az autóból.Oda sétáltam Damon mellé és kézen fogva mentünk át Adam kocsija másikoldalára ahol nem nagyon lepődtem meg azon,hogy Ashsel ott csókolóztak.Megköszörültem a torkom amire ők szétrebbentek.

-Sziasztok.Damon jó újra látni haver.-mondta Adam miközben átkarolta barátnője derekát.
-Sziasztok.Ti mióta vagytok együtt?-kérdezte szerelmem felhúzott szemöldökkel.
-Úgy egy hete.-szólalt meg Ash először.
-Értem.Na gyerünk órára.-mondta Damon és elkezdett húzni a terem felé.

Leültünk a szokásos helyünkre.Kate és Ed helyükön ültek mögöttünk.Mikor kicsengettek mentünk a következő óránkra.Az egész nap kicsit unalmas volt.Az ebédlőben a szokásos helyünkre ültünk le a barátainkkal.

-Na és jöttök a bálra pénteken?-kérdezte tőlünk.
-Öhmm...Hát nem is tudom.-húztam el a számat az ötletre.
-Na de kicsim ez az utolsó évünk és most már ügyesebb vagy.-mondta Damon a szemembe nézve és arra célozva,hogy vámpírként már ügyesebb vagyok.
-kérlek Bells.Nagyon jó lesz.-mondta Ash.
-De ruhám sincs és semmim.-mondtam nekik.
-Elmegyünk majd vásárolni.-mondta barátnőm mosolyogva.Én csak beleegyezőn sóhajtottam.
-Jaj de jó lesz.-mondta majd tovább evett.Mikor végeztünk mentünk tesire.Az öltözőbe még csak Alice volt.

-Sziasztok lányok.-mondta nekünk.
-Szia Alice.-mondtuk neki egyszerre.
-Na és akkor Bells mikor menjünk megvenni a ruhákat a bálra?-kérdezte tőlem Ash miközben öltözködtünk.
-Bál lesz a suliban?Mikor?-kérdezte Alice.
-Most pénteken lesz.-mondtam neki.
-Na és akkor visszatérve Bells mikor megyünk?
-Hát felőlem mehetünk akár ma délután is.
-Rendben van.
-Lányok én is mehetek?-kérdezte Alice boci szemekkel.Összenéztünk Ashsel majd megszólaltam.
-Persze Alice.Jöhetsz nyugodtan.-mondtam neki mosolyogva.
-Egyébként is több szem többet lát.-mondta Ash.
-Jaj lányok nagyon köszönöm.-mondta Ali és megölelt mind a kettőnket.
-Mikor menjünk akkor?-kérdezte Alice.
-Ma és mondjuk Alice eljön hozzánk és Aztán elmegyünk Ashért és utána mehetünk.-mondtam nekik.
-Nekem jó.-mondták kórusban.
-Akkor Alice jössz velünk hozzánk óra után?-kérdeztem tőle.
-Igen megyek.-mondta mosolyogva.
-Akkor Ashley siess haza és megyünk érted miután lepakoltunk nálunk.
-Jó.

Mikor befejeztük a beszélgetésünk akkor kezdett el a többi lány be szálingózni az öltözőbe.Az óra jó volt.Most már így vámpírként jobban mentek a sportok amit páran meg is jegyeztek,hogy ügyes vagyok.Mikor visszaöltöztünk elköszöntünk Ashtől és mentünk a kocsinkhoz.Alice odaszaladt Jasperhez,hogy megmondja neki a dolgot.Mikor ezt is letudtuk mentünk oda Damonhoz.Amikor odaértünk hozzá ő magához rántott és megcsókolt.Miután ajkaink elváltak beszálltunk a kocsiba.Hátra ültem Alicehez,hogy tudjunk kicsit beszélgetni.

-Na és milyen így vámpírként?-kérdezte.
-Hát először még kicsit fura volt de most már nagyjából megszoktam.
-Értem.De amúgy te eléggé fegyelmezett vagy.Nagy önuralmad van mint Carlislenak.-mosolygott rám.
-Hát igen valami olyasmi.-válaszoltam neki lesütött szemmel.
-Hölgyeim megérkeztünk.-mondta nekünk majd kiszállt a kocsiból és felrohant.
-Szép házatok van Bella.Nagy és tágas.-mondta Alice gyönyörködve.
-Gyere megmutatom a házat.-mondtam neki majd felmentünk a lépcsőn.

Mikor végeztünk a ház nézegetéssel elköszöntem Damontól és mentünk le a garázsba a kocsimhoz.

-Nagyon jó a kocsid Bella.Mikor kaptad?-kérdezte tőlem Ali mosolyogva.
-Szülinapomra kaptam a kis drágaságom.-mondtam neki majd beültem a kocsimba.

Alice is bepattant mellém és indultunk Ashleyért.Mikor őt is felvettük mentünk a plázába.Rengeted boltot végig jártunk.Mind a hármunknak találtunk báli ruhát.Gyönyörűek voltak.Megvettük a ruhákat majd átmentünk egy másik boltba cipőket nézni a ruhákhoz.Miután azokat is megvettük mentünk vissza az autómhoz.Először hazavittem Ashleyt,aztán Alicet vittem haza.Nagyon örültem a ruhámnak.Annyira szép.Olyan mesébe illő.Felvittem a ruhámat a gardróbomba és ráraktam az egyik bábura.Átvettem a fürdőruhám és leszaladtam Damonhoz a nappaliba.

-Nem megyünk úszni egyet?-kérdezte tőle miközben lehuppantam mellé a kanapéra.
-De mehetünk.Csak felkapom a fürdőgatyám.-mondta és már el is tűnt.

Mikor lejössz szaladtunk is le a partra.Beszaladtam a vízbe és élveztem a kellemes meleg vízbe.Olyan éjfél körül mentünk vissza a házba.Gyorsan lezuhanyoztam,hogy lemossam magamról a tenger vizét.Aztán felvettem a hálóingem és befeküdtem az ágyunkba Damon mellé.Még beszélgettünk olyan hajnal 2-ig aztán pedig elaludtam.

Bella ruhája és cipője amit a suliba vett fel:

Bella ruhája és cipője:

Alice ruhája és cipője:

Ashley ruhája és cipője:

10.fejezet

Sziasztok!Meghoztam nektek a 10.fejezetet.Nagyon örülök annak,hogy ennyi embernek tetszik a blogom.Köszönöm a 9 rendszeres olvasót.Megint két komit kérek pls.Nagyon örülnék neki.Mondjuk nem számít mert jövőhét elején úgyis hoznám a 11.fejezetet.Bocsi ha vannak benne helyesírási hibák.Na de nem húzom tovább a szót.Jó olvasást!

(Edward szemszöge)

Elmentünk Belláért szerelmemmel majd indultunk hozzánk.Mikor bementünk mindenki nagyon örűlt nekik.Aztán leülltünk a kanapéra és elkezdett mesélni.Nagyon meglepődtek a többiek azon amiket Bells mondott nekik kivéve engem hisz én már tudom mivel nekem már mondta a parton.

-Látjátok ezt a gyűrűt?-kérdezte tőlünk,mire én megmerevedtem.Az nem lehet,hogy vámpír.Nem és nem.Aztán megmutatta a gyűrűjét és folytatta.

-Igen.Ez a gyűrűd már akkor is meg volt mikor megismertünk.De mi ebben olyan nagy dolog?-kérdezte Rose felhúzott szemöldökkel tőle.

-Ez a gyűrű megvéd engem a...-tartott egy kis szünetet majd folytatta-naptól.Én is vámpír vagyok majdnem másfél hónapja.-mondta lehajtott fejjel.Nem mert a szemükbe nézni.

-MII??-kérdeztem felháborodva.Nagyon meglepődött a reakciómon.

-Mi az Edward?Mi a baj?-kérdezte tőlem.

-Hogy lehetett ilyen önző ez a férfi.Chööö.-mondtam morogva.

-Ed nyugodj meg.Nincs semmi baj.Bella biztos megmagyarázza miért van ez.-próbált Kate nyugtatni.

-Ez azért lett Edward mert én így döntöttem.És nem ő akarta hanem én.Betöltöttem a 22-t úgyhogy senkinek semmi köze,hogy mit miért csinálok.És neked sincs hiszen 4 éve elhagytál.Nem voltam elég jó neked.Akkor most miért vagy így kiakadva?-kérdezte tőlem mérgesen és hangosabban az átlagnál.

-Bella te nem tudod milyen vámpírnak lenni.Ez-ez szörnyű.A vérszomj szörnyű.A tested többet nem fog változni és nem lehetnek babáid és nem öregedhetsz meg.-mondtam én is ordítva és mérgesen.

-Semmi közöd az életemhez ezt fog fel.Elhagytál és mélyen megbántottál és összetörtem.De most van egy szerelmem és az nem te vagy.Ezt jegyezd meg.-ordított vissza nekem.

-Bella...-mondtam már normális hangon.Nagyon megbántam amiket a fejéhez vágtam.És az is fájt amit ő vágott az enyémhez.

-Ne Edward hagyj.Tegyünk úgy mintha nem is ismernénk egymást.Én most azt hiszem inkább hazamegyek futva.Sziasztok.-mondta nekünk majd kiszaladt az ajtón és egyenesen hazarohant gondolom...

-Én inkább felmegyek a szobánkba.Hagyjatok.-mondtam nekik majd felszaladtam.

Bekapcsoltam a magnót majd lefeküdtem az ágyra.Sokáig gondolkoztam a Bellával való beszélgetésünkön.Aztán valamikor hajnalban elaludtam.Reggel kialvatlanul ébredtem.Szerelmem itt aludt velem.Észre se vettem,hogy mikor jött ide.Kikeltem mellőle majd kimentem a fürdőbe zuhanyozni.Mikor végeztem magamra kaptam a ruháimat.Lementem a földszintre ahol már ott voltak a többiek.Intettem nekik majd leültem a konyhába és elővettem egy szendvicset.Azt megettem és már indulhattunk is az egyetemre.Katherine,Alice és Jasper az én kocsimmal jöttek.Mikor beértem a parkolóba leparkoltam a már megszokott helyünkre és indultam be szerelmemmel az óránkra.Matek volt amin Bella is velünk volt.Tényleg úgy tünt egy külső szemlélőnek,hogy mi  nem ismerjük egymást.Mikor kicsöngettek Bella köszönés nélkül kivágtatott a teremből.Az órán történt valami furcsa.Olyan volt mintha Bella azt mondta volna,hogy "Nem tudom meddig fogom kibírni,hogy ne szóljak hozzá.Négy évig nélkülöznöm kellett de most már nem bírom ki.".De a szája nem is mozgott.Ez olyan volt mintha a gondolatait hallottam volna.De az kizárt,az övét nem hallhatom.De most megadatott ez a dolog és ennek nagyon örülök. A nap unalmasan telt az iskolában.Alice próbálkozott ma az ebédszünetben beszélgetni Bellával egy kevés sikerrel.Megbocsájtott neki majd aztán menni kellett mind a kettőjüknek órára.Alice nagyon örült,hogy kibékülhetett a volt legjobb barátnőjével.Tudtam,hogy Bella nagyon haragszik rám.Most utálom magam azért amiket a fejéhez vágtam.

-"Edward hagyd már abba az önsanyargatást.Már nagyon unom ezt.Kérj bocsánatot tőle és kész.Amúgy nem is tudom mi bajod hiszen van egy szerelmed.Tudod Katherine.Inkább foglalkozz vele."-mondta Jasper gondolatban mérgesen.

-Bocsi Jazz.-mondtam neki olyan hallkan,hogy csak a vámpírok hallották.

Mikor végetünk a kajálással mentünk órára.Szerelmemmel és Bellával volt tesim.Bells nagyon ügyesen mozgott most már,hogy vámpír ezt el kell ismernem.Csak a javára vállt,hogy átváltozott.Még gyönyörűbb mint volt.De ő még ember korában is az volt.Mikor vége lett az órának mentünk haza.Beálltam a kocsival a garázsba majd adtam szerelmemnek egy csókot és az erdőbe vetettem magam.

(Bella szemszöge)

Másnap reggel szörnyen rossul éreztem magam.Szőka hajam össze vissza állt.Kikeltem az ágyból majd bementem a fürdőbe és lezuhanyoztam.Megmostam a hajam aztán elzártam a vizet és magamköré tekertem egy törölközőt a hajam megszárítottam majd bedugtam a hajvasalót.Visszamentem a szobába majd besétáltam a gardróbomba.Kiválasztottam egy fehér rövidnadrágot és egy kivágott kék felsőt meg egy magassarkút.Vissza mentem a fürdőbe és kivasaltam a hajam majd kifestettem magam.Raktam fel szempilla spirált és szemceruzát.Mikor kész lettem meg állapítottam,hogy jól nézek ki.Felkaptam a táskám amibe a tankönyveim voltak és bepattantam az én kicsikémbe és indultam az egyetemre.Az úton elgondolkoztam.

-"Mostantól megfogok változni.Nem leszek az a kis aranyos Bella hanem teljesen az ellentétem leszek.Megpróbálok vadabb lenni.De azért annyira nem dúrván csak halványan.És Edward se érdekel csak Damon.Nem fogok hozzá szólni.Nem igaz,hogy az új életembe is belerondít."-mérgelődtem magamban.

Közben megérkeztem majd kipattantam az autómból és Adam kocsija felé vettem az utam.A kocsinak dőlve megint ott csókolóztam Ashsel.Olyan boldogok voltak.Csak mosolyogtam rajtuk majd megköszörültem a torkom,hogy engem is észre vegyenek.Azonnal szétrebbentek.

-Sziasztok szerelmesek.-mondtam nekik.

-Szia Bells.Nagyon jól nézel ki.-mondta Adam majd megölelt.

-Köszike.-mondtam neki majd azután Ash jött oda hozzám.

-Szia csajos.Nagyon jól nézel ki.Jó ez a magassarkúd.Tetszetős.-mondta barátnőm majd ő is megölelt és egy puszit is adott.

-Köszi Ash.-mondtam neki is.

-Na akkor induljunk be órára.Még jó,hogy matekunk lesz veled.-mondta barátnőm majd belémkarolva indult be az iskolába Adam pedig jött utánunk.

Mikor beértünk a terembe elfoglaltuk a szokásos helyünk.Mögöttem ültek Edwardék.Úgy tettem mintha nem is ismerném őpket így köszönni se köszöntem.Egész órán éreztem a hátamon Ed tekintetét.Nehéz volt így lenni.Egész órán gondolkoztam.

-"Nem tudom meddig fogom kibírni,hogy ne szóljak hozzá.Négy évig nélkülöznöm kellett de most már nem bírom ki."-ilyen és ehez hasonló gondolatok jártak a fejemben.

Mikor kicsöngettek barátnőmékkel kisiettünk a teremből.Nagyon unalmasak voltak az órák.Mikor mentünk az ebédlő felé valaki megfogta a karom.Alice volt az.

-Bella beszélhetnék veled négyszemközt?-kérdezte tőlem Nagy bociszemekkel.Ki tudna ennek ellenállni?

-Adam!Ash!Menjetek előre majd megyek én is csak még beszélek Alicecel.-mondtam nekik majd Alicecel elindultunk egy pad irányába.Mikor leülltünk megszólalt.

-Bella megtudsz nekem bocsájtani?Én elakartam búcsúzni de az a tökkel ütött bátyám nem engedte.-kezdte a mondandóját.

-Alice.Ha elakartál volna köszönni akkor senki sem állíthatott volna meg.-mondtam neki.

-Tudom.Nagyon sajnálom.Szörnyen érzem magam emiatt.Nagyon hiányzol nekem.Megtudsz nekem bocsájtani azért amit tettem?-kérdezte Alice nagyon szomorúan.

-Hát nem is tudom.Megpróbálhatunk megint barátok lenni de csak apránként.Viszont egy embernek pontosabban vámpírnak nem tudom,hogy valaha is megtudok bocsájtani a családodból.-mondtam neki.

-Edward megérdemli amit most vele teszel.Egy csökönyös mamlasz.-mondta nekem kicsit mérgesen.

-Na de mind egy.Nagyon örülök,hogy megbocsájtottál nekem.-mondta nekem majd megölelt.

-Én is örülök Alice.De most mennem kell Ashleyékhez.-mondtam neki majd leszálltam a padról és leporoltam a nadrágom.

-Rendben van.Amúgy nagyon csinos vagy.Egyszer elmehetnénk vásárolni.-mondta nekem kacsintva.

-Jó rendben van.Szia.-mondtam neki nevetve.Nagyon vicces volt ez a kacsintása.

Bementem az ebédlőbe és leülltema barátaimhoz.Mikor végeztünk a kajálással mentünk a következő óránkra.Mikor vége lett a tanításnak kimentem a kocsimhoz és hajottam haza.Beparkoltam a garázsba majd felmentem az emeletre és ittam vért majd lementem a partra sétálni.A hét nagyon gyorsan eltelt.Damonnal már 4 napja nem beszültünk.Ma van vasárnap állítólag ma kell haza jönnie.Míg várok rá inkább elszaladok vérért a szállítomhoz akivel már beszéltem.Még szerencsére,hogy ő is vámpír.Bepattantam a kocsimba és elhajtottam a házához.Egy nagy házban lakott a város szélén.Becsöngettem a házba és egy olyan 30 év körüli férfi jött ki a kapun.

-Bella Swan?-kérdezte tőlem.

-Igen.Maga pedig David Roger?-kérdeztem vissza.

-Igen.Gyere be a kapun az autóddal és bepakoljuk a csomagokat.

-Rendben van.-mondtam neki.Kinyitotta a kaput majd beálltam és bepakoltunk.

Mikor végeztünk kifizettem a pénzt és mentem is haza.Beálltam a garázsba majd elkezdtem a tasakokat felhordani a hűtőbe.Mikor végeztem felszaladtam a gardróbomba és átöltöztem.Felvettem egy toppot és egy rövid nadrágot,és a hajam is felfogtam.Kitakarítottam a házat.Mikor végeztem már fél 8 volt.Lementem a konyhába és megittam egy tasak vért.Kidobtam az üres zacskót majd hallottam ahogy egy autó leparkol a ház előtt.Az ablakhoz szaladtam vámpír sebeséggel és láttam,hogy Damon az.Bejött a házba majd odajött a nappaliba hozzám és szenvedélyesen megcsókolt.

-Szia Damon.-mondtam neki.

-Szia Bells.Annyira hiányoztál.-mondta majd megölelt.

Felkapott majd felszaladt velem a hálónkba és lefektetett az ágyra és elkezdte rólam lehámozni a ruhát.Majd én is levettem róla és egy csodálatos éjszakát töltöttünk együtt.

9.fejezet

Sziasztok!Meghoztam a 9.fejezetet.Ezt a fejezetet a legjobb barátnőmnek Esztinek küldöm akinek ma van a névnapja.Boldog névnapot minden Eszternek.Remélem tetszeni fog nektek ez a fejezet.Két komit kérni vagy a következő fejezet csak 1 hét múlva jön és a többi is csak keddenként fog.Na de nem húzom tovább a szót.Jó olvasást!

Puszi Kate^-^

(Bella szemszöge)

Reggel fáradtan ébredtem.Hiányzott Damon.Rossz volt egyedül aludni mert már meg volt szokva,hogy ő mindig itt van velem reggel ha felkelek.Felkeltem és beszaladtam a gardróbomba,hogy felvegyek valamit.Egy ruhára és egy magassarkúra esett a választásom.Felvettem azokat majd felkaptam az iskolatáskám és mentem le a földszintre inni.Megmelegíttettem magamnak két csomag vért majd odaálltam az ablakhoz ahol sütött a nap.Leraktam a bögrét az asztalra majd közel álltam az ablakhoz,hogy kinézzek rajta.

-"Vajon,hogy fáj az amikor a nap égeti a bőröd?"-gondolkoztam el majd meg fordúltam és visszamentem az asztalhoz és megfogtam a gyűrűt és lehúztam az ujjamról majd leraktam az asztalra.Visszasétáltam az ablakhoz.Két másodperc után azt éreztem,hogy az egész testem ég.Nagyon fájt úgyhogy visszaléptem az asztalhoz és gyorsan felhúztam a gyűrűt az ujjamra.Belenéztem a közeli tükörbe és a látvány elrémisztett.Úgy néztem ki mint egy égési sérült.Megfogtam a bögrét és az egész tartalmát lehúztam majd éreztem,hogy a fájdalom elmúlik.Visszasétáltam a tükörhöz és most már semmi baja nem volt a testemnek.Mosolyogva indultam le a garázsba és bepattantam az én kicsikémbe és indultam is az egyetemre.Beálltam a szokásos helyünkre aminek az oldalán csak Adam kocsija állt.Kiszálltam és megkerültem a kocsiját és megláttam,hogy Ashsel ott csókolóztak.Megköszörültem a torkom mire ők azonnal szétrebbentek.Csak mosolyogtam rájuk és elindultam befelé a suliba.Biológia volt az első órám.De jó Edwardékkal lesz órám.Szuper.Gondolom majd kérdezősködnek.Mikor beértem a terembe már bent ültek és csókolóztak.Valamiért ez rosszul esett.Nem értem saját magam hiszen én Damont szeretem és nem Edwardot.Odasétáltam a padunkhoz ahol Damonnal szoktunk ülni és leültem.Éreztem,hogy valaki megkocogtatja a vállam így hátrafordultam.

-Szia Bella.Damon hol van?-kérdezte Katherine.
-Szia Kate.Családi okok miatt vissza kellett mennie Mystic Fallsba.Nem tudom mikor ér haza,talán a jövőhónapba.-mondtam szomorúan.
-Jövőhónap?És addig egyedül leszel abba a nagy házban?-kérdezte Edward meglepetten.
-Igen Ed egyedül.-mondtam neki.
-De hát nincs aki megvédjen téged.Bármi baj történhet veled.Leesel a lépcsőn és összetöröd magad.-mondta ijedten.
-Ettől már nem nagyon kell félni.Már nem vagyok annyira két bal lábas.-mosolyogtam rá.
-De hát mi történt veled,amiért így megváltoztál?-kérdezte Edward.
-Hát azt inkább nem itt mesélném el hanem máshol.-mondtam nekik.
-Akkor délután gyere át a Cullen villába.-mondta Katherine.
-Nem is tudom hol laktok.-mondtam.
-Akkor majd elmegyek érted Edwarddal.-mondta Kate.
-Rendben van.-sóhajtottam.Nem nagyon akartam találkozni a többiekkel.Féltem,hogy mit szólnak majd ahhoz ami lettem.

Bejött a tanár és utána már csak rá figyeltem.Jegyzetelgettem de néha elkalandoztak a gondolataim és elkezdtem firkálni a füzetebe.Damonon gondolkoztam,hogy mi lehetett olyan fontos,hogy el kellett mennie.Már hiányzik pedig csak egy napja ment el.Mikor vége lett az órának mentem tesire aztán a többire.Az étkezőben Ashleyvel és Adammel ültem és mint kiderült tegnap este összejöttek.Mikor végeztünk a kajálással mentünk még két órára utána pedig haza.Mikor hazaértem felmentem a szobánkba és átöltöztem egy rövidnadrágba és egy toppba.Összekötöttem a hajam és lementem a konyhába enni.Sütöttem magamnak sonkás tésztát és melegítettem vért.Mikor kész lett a kaja leültem és megettem.Mikor végeztem elmosogattam és vámpírsebességgel kitakarítottam a lakást.Ami úgy fél órába telt.Épp száguldottam fel az emeletre mikor csengettek.Gyorsan visszaszaladtam és kinyitottam az ajtót.Katherine állt az ajtóban és várakozóan nézett rám.

-Bocsi még nem vagyok kész.Takarítottam és csak most végeztem.Egy perc és itt vagyok.-mondtam neki majd emberi tempóban felszaladtam az emeletre.Csak felvettem egy másik rövidnadrágot és egy másik toppot és egy szandált és a hajam is leengedtem.Visszaszaladtam Katehez és már mentünk is le a kocsihoz.Be ülltem hátra,Kate előre Edward mellé és már indultunk is a Cullen villához.Hamar odaértünk,és nem lepődtem meg,hogy az ő házuk is az erdő szélén van nem messze a parttól.Nagyon szép volt a ház olyan tipikus Cullenes.Kiszálltunk a kocsiból majd indultunk fel a lépcsőn.Ed és Katherine elől mentek míg én hátul meghúztam magam.Bementünk a nappaliba és mindenki ott ült.Mikor megláttak engem néhány arc felderült.Emmett rögtön odajött hozzám és megpörgetett a levegőben majd megölelt.

-Szia Belluska.Mi szél hozott erre?-kérdezte a nagy maci.
-Szia Emmett.-mondtam és rögtön egy másik ölelő karban találtam magam.Éreztem az illatán,hogy ez csak Esme lehet.Csak neki van ilyen finom ölelése.
-Jajj kicsim mennyire hiányoztál nekünk.Nagyon szép lettél.Jól áll neked ez a szőke.-mosolygott rám.Majd Carlisle is megölelt.
-Esme,Carlisle...ti is hiányoztatok.Köszönöm.Már mondták mások is.-mondtam szemlesütve.
-Na akkor Bella elmesélnéd azt amiről az iskolában beszélgettünk?-kérdezte Edward a kanapéról.
-Majd az is utána fiam.Elősször kíváncsiak vagyunk mi történt Bellával miután elhagytuk.-mondta Carlisle jelentősen nézve Edwardra.
-Elmondod nekünk azt,hogy mi történt veled?-kérdezte Esme aranyosan.
-Igen el.-mondtam majd leültem az egyik fotelbe ami szembe volt mindenkivel.
-Tudjátok ez nem könnyű...-kezdtem a mondandóm.
-Miután elhagytatok nagyon magamra maradtam.Aztán Jacobbal jóba lettem,de mikor elvégeztem a gimit eltávolodtunk egymástól.Aztán én szeptemberbe ideköltöztem és azóta itt tanulok.Mikor idekerültem megismertem Damont és nagyon jó barátok lettünk.Megismertem Ashleyt aki ma a legjobb barátnőm,és Adamet.Damonnal mindent együtt csinálunk szinte elválaszthatatlanok voltunk.Ahogy mozdultam ő is mozdult.Egyfajta kapcsolat lett közöttünk.Mikor az első évet elvégeztük nyáron összeköltöztünk,de akkor még csak barátok voltunk.Azután a kapcsolatunk átalakult testvéri szeretetté majd szerelemmé.Tulajdonképpen mondhatom úgy is,hogy az egyik legjobb barátomba lettem szerelmes.Mikor meséltem neki rólatok mondta,hogy hallott már rólatok és az ő testvére is ugyanezt az életmódot folytatja mint ti.Mivel ők is vámpírok.-ekkor szinte mindenki szeme elkerekedett kivéve Katherineé mivel ő tudta.
-Mikor elkezdtük a 3. évet az egyetemen bevallottuk a másiknak a szerelmünk így azóta együtt vagyunk.Most Damon azért nem jött velem mivel családi okok miatt vissza kellett még tegnap utaznia Mystic Fallsba.-fejeztem be a mesélést.
-Értjük.Na és Belluska mi az a dolog amit Eddy fiúéknak mondtál?-kérdezte Emmett egy kaján mosollyal.
-Emmett!-szólt rá Esme.
-Nyugi Emmett most azt fogom mondani.-mondtam a szemébe nézve.
-Látjátok ezt a gyűrűt?-kérdeztem tőlük,mire Edward megmerevedett és utána megmutattam az ujjam.
-Igen.Ez a gyűrűd már akkor is meg volt mikor megismertünk.De mi ebben olyan nagy dolog?-kérdezte Rose felhúzott szemöldökkel.
-Ez a gyűrű megvéd engem a...-tartottam egy kis szünetet majd folytattam-naptól.Én is vámpír vagyok majdnem másfél hónapja.-mondtam lehajtott fejjel.Nem mertem a szemükbe nézni.
-MII??-kérdezte Edward felordítva.Nagyon meglepődtem a reakcióján.
-Mi az Edward?Mi a baj?-kérdeztem tőle.
-Hogy lehetett ilyen önző ez a férfi.Chööö.-mondta morogva.
-Ed nyugodj meg.Nincs semmi baj.Bella biztos megmagyarázza miért van ez.-próbálta Kate nyugtatni Edwardot.
-Ez azért lett Edward mert én így döntöttem.És nem ő akarta hanem én.Betöltöttem a 22-t úgyhogy senkinek semmi köze,hogy mit miért csinálok.És neked sincs hiszen 4 éve elhagytál.Nem voltam elég jó neked.Akkor most miért vagy így kiakadva?-kérdeztem tőle mérgesen és hangosabban az átlagnál.
-Bella te nem tudod milyen vámpírnak lenni.Ez-ez szörnyű.A vérszomj szörnyű.A tested többet nem fog változni és nem lehetnek babáid és nem öregedhetsz meg.-mondta Edward is ordítva és mérgesen.
-Semmi közöd az életemhez ezt fog fel.Elhagytál és mélyen megbántottál és összetörtem.De most van egy szerelmem és az nem te vagy.Ezt jegyezd meg.-ordítottam vissza neki.
-Bella...-mondta már normális hangon.
-Ne Edward hagyj.Tegyünk úgy mintha nem is ismernénk egymást.Én most azt hiszem inkább hazamegyek futva.Sziasztok.-mondtam nekik majd kiszaladtam az ajtón és egyenesen hazarohantam.

Mikor hazaértem felrohantam a szobánkba és ledöltem az ágyra és csak sírtam.Edward most nagyon megbántott.Azt hittem,hogy megérti majd de nem.Mikor már megnyugodtam elmentem zuhanyozni majd lementem a konyhába vérért.Míg vártam,hogy megmelegedjen elgondolkoztam.
-"Milyen üres ez a ház,hogy csak egyedül vagyok itt.Hiányzik Damon.Nem igaz,hogy Edward milyen igazságtalan volt.Na kész is van."
Mikor kész lett felmentem a szobánkba és befeküdtem az ágyba és csak néztem az eget.Egyszer csak megcsörrent a telefonom.Felvettem és beleszóltam:

-Igen?
-'Szia kicsim.'-szólalt meg Damon a telefonban.
-'Nagyon hiányzol.'
-Te is nekem.Ma voltam Cullenéknél és elmondtam nekik,hogy mi vagyok és Edward teljesen kiakadt úgyhogy összevesztem vele és azt mondtam neki,hogy tegyünk úgy mintha nem is ismernénk egymást.-mondta neki szomorúan a telefonba.
-'Akkor neked izgalmas napod volt.A hétvégén megyek haza.Még van pár elrendezetlen ügyünk,de remélem addigra végzünk.Na de most mennem kell.Szeretlek kicsim.'-mondta Damon.
-Én is szeretlek.Szia.-mondtam majd kinyomtam a telefont.Megittam a vért majd leraktam a szekrényre majd még néztem egy kicsit az eget majd elmerültem az álmok világában.

Szomorú dolog...

Sziasztok kedvem olvasóim!

Nagyon szomorú vagyok,hogy nem nagyon kapok a fejezetekhez komikat.Ennyire rossz a töri vagy miért nem írtok?Ha ez így folytatódik befogok vezetni komi határt.És csak akkor kapjátok meg az új fejezetet ha összegyűlik az összes kommentár.Én ezt nagyon nem akarom,de sajnos ez lesz.Remélem a következő fejezethez amit holnap hozok legalább kapok majd 2 kommentárt.

Puszi Kate^-^

8.fejezet

Sziasztok.Meghoztam a nyolcadik fejezetet.Nem tudom mikor tudom hozni a 9.-et mivel a netem nem nagyon jó.De megpróbálom hozni legkésőbb kedden.Raktam bele egy kis Edward szemszöget is.Remélem tetszeni fog nektek.Jó olvasást!
Puszi Kate^-^

-Ne Edward.Tudom,hogy már nem szeretsz és nem vagyok neked elég jó.Hiszen neked barátnőd van és barátom.Mind a ketten tovább léptünk.De azért barátok még lehetünk.-mondtam gyorsan a szavába vágva.Nem akartam,hogy még egyszer kimondja ami már így is világos.
-Igen barátok.-mondta majd kitárta a karjait gondolom arra,hogy majd megölelem.Én ezt a kérését szívesen teljesítettem.Odamásztam hozzá majd megöleltem.Olyan jó volt hozzábújni.Érezni a napfény illatát.Nem tudom meddig lehettünk így egymást ölelve de aztán elengedtük a másikat és én visszaültem oda ahol az előbb is voltam.
-És mi történt veled Bella ez alatt a 4 év alatt.-kérdezte Edward.
-Hát sok minden.Ott hagytam Forksot mint látod és ide költöztem.A szüleimmel már körülbelül 3 éve nem találkoztam.Beszélni is csak nagyon ritkán szoktunk.Eltávolodtam tőlük.Megismertem Damon testvérét és a barátnőjét.Stefant és Elenát.Most is náluk voltunk míg nem jöttünk vissza az iskolába.Már nagyon hiányoztak nekünk.A legjobb barátnőm már megismerhetted.Tudod Ashley.-mondtam mikor láttam a furcsa tekintetét majd folytattam is.
-Damon sokat segített nekem a tanulásban és mindenben.Volt egy nyár mikor elutaztunk Európába.Bejártuk az egészet.Voltunk Franciaországba,Olaszországba és még  sorolhatnám.Rengeted helyet láttunk.Na de most te is mesélj.-mondta és ránéztem várakozóan.
-Hát miután elköltöztünk Forskból New York mentünk.Ott éltünk idáig.Ott ismertem meg Katherinet.Elősször még csak barátok voltunk de aztán elkezdtünk a másik iránt többet táplálni mint barátság és hát azóta együtt vagyunk.A gimit ott fejeztük be és a fősulira is oda jelentkeztünk.Aztán meguntuk,hogy ott változó az időjárás és egy kicsit több napsütésre vágytunk így hát idejöttünk.Az én életem nem olyan izgalmas mint a tiéd.Habár előttem még áll jó pár év tized.-mondta mosolyogva.
-Hát az biztos-de előttem is.Fejeztem be gondolatban a mondatom.

Még sokáig beszélgettünk majd hazavitt.Mikor hazaértem a lakás teljesen üres volt pedig már 8 óra.Damon ilyenkor már itthon szokott lenni.Besétáltam a konyhába és észerevettem az asztalon egy borítékot.

"Bells elkellett utaznom.Stefanéknak szükségük van rám Mystic Fallsban.Sajnálom,hogy ilyen sietősen távoztam és el se köszöntem tőled de fontos.Majd ha hazaértem kiengesztellek.Nem tudom még mikor megyek haza,de megpróbálok minden este telefonálni.Hiányozni fogsz.Szeretlek.     Damon."

Miután elolvastam magamban a levelet összehajtottam és felmentem a szobánkba és beraktam az éjjeliszekrényem fiókjába.Levetkőztem majd bementem a fürdőbe és lezuhanyoztam.Mikor ezzel végeztem felkaptam magamra egy kinyúlt pólót és egy francia bugyit és lementem a konyhába,hogy kivegyek magamnak egy kis vért.Megmelegítettem majd felmentem a szobánkba,befeküdtem az ágyunkba és néztem a tv-t.Miután megittam az "italom" leraktam az éjjeli szekrényre és csak néztem a tengert és a holdat.Gyönyörű volt a táj.Ezért imádtam ezt a házat.Már csak a szerelmem hiányzott mellőlem.

(Edward szemszöge)

Az iskolába ma jött meg az a két diák akikkel még nem találkoztam.Még nem találkoztam velük eddig a mai nap folyamán,de talán majd az ebédlőbe.Most is épp oda tartunk testvéreimmel és szerelmemmel.Mikor beléptünk az étkezőbe és körbenéztem hátha meglátom Adaméket.Ki szúrtam,hogy egy szőke hajú lány és egy barna hajú srác ott ülnek velük.Épp rólunk beszéltek és mikor a szőke lány ide nézett teljesen ledermedtem,hiszen régi szerelmemmel találtam magam szembe.El se hiszem,hogy pont itt találkozunk.De ahogy látom ő tovább lépett rajtam.Ez valamiért kicsit fájt,de nem tudom miért hiszen nekem is van valakim.Ash intett nekünk,hogy menjünk oda hozzájuk leülni.Közelebb mentünk majd beszélgettünk és leültünk hozzájuk.Én végig Bellát néztem,hogy milyen más lett.Sokkal szebb mint volt.Végig őt néztem bár igaz néha félre kellett néznem,oigy ne tűnjön fel mindenkinek,hogy csak őt nézem.
-"Mi az Ed csak nem bejön Belluska új frizkója?"-kérdezte Emmett gondolatban és közben kajánul vigyorgott.Én erre válaszul csak megforgattam a szemem.
-"Úgy látom Bella még haragszik rám.Remélem egyszer még lehetünk újra barátnők."-szomorkodott Alice gondolatban.Mikor becsöngettek mentünk az utolsó órára szerelmemmel ami biológia volt.Bellának és Damonnak-mint utólag megtudtam a nevét-is ez az órája volt.Szerencsémre csak mögöttük volt hely így egész órán csodálhattam úgy,hogy bárkinek is feltünt volna.Mikor Ő is hátra nézett a tekintetünk összeakadt és mintha elvesztem volna benne úgy mint régen.De mikor Damon a combjára rakta a kezét a tekintetünk elszakadt.Én Katherine felé fordultam mert hallottam a gondolataiba,hogy egy kicsit zavarta ez a dolog.

-Nyugodj meg kicsim nincs semmi baj.-suttogtam a fülébe majd adtam egy puszit az arcára.
-Jól van.Délután megyünk Rosezal vásárolni.Úgyhogy vele megyek majd.Remélem nem baj.-mondta nekem ő is suttogva.
-Nem dehogy.

Mikor kicsöngettek mentünk kifelé az iskolából Katetel még az ajtó előtt elváltunk egy csókkal majd ő ment Rosalieékkal míg én Belláék után siettem és megfogtam a karját.

-Bella.Beszélnünk kell.-mondtam halkan majd ránéztem Damonra.
-A kocsinál megvárlak kicsim.-mondta Damon majd megcsókolta és elindult oda gondolom ahol parkoltak.
-Edward.Mit akarsz?-kérdezte tőlem meglepetten.
-Mint ahogy mondtam beszélnünk kell.De nem itt és most.Mi lenne ha találkoznánk valahol vagy most is akár elmehetünk valahova.-kérleltem.
-Hát nem tudom,hogy jó ötlet-e ez.-húzta el a száját az ötletre.
-Kérlek.Csak egy fél órát.-néztem rá azzal a féloldalas mosollyal aminek állítólag egy nő se tud ellenállni.
-Rendben van.Akkor elköszönök Damontól és indulhatunk is.-mondta elhúzva a száját,de ezt nem tudtam mire vélni.Fenébe,hogy még mindig nem látok bele a fejébe.
-Jól van.A kocsimnál megvárlak.-mosolyogtam rá majd elindultam az autómhoz.Ő is elindultan az autójukhoz.

5 percig vártam rá mire odaért hozzám.Kinyitottam neki az ajtót majd elindultunk.Útközben nem beszélgettünk sokat.Elmondtam neki,hogy oda megyünk ahova járni szoktam.Senki se jár arra és gyönyörű a táj.Mikor meglátta a tájat csak ámult.Majd leültünk a partra egymással szembe és megszólaltam.

-Figyelj Bella amit az erdőben mondtam az...-kezdtem volna de félbeszakított.
-Ne Edward.Tudom,hogy már nem szeretsz és nem vagyok neked elég jó.Hiszen neked barátnőd van és barátom.Mind a ketten tovább léptünk.De azért barátok még lehetünk.-mondta gyorsan.Én teljesen mást akartam neki mondani és nem ezt.
-Igen barátok.-mondtam majd kitárta, a karjaimat arra célozva,hogy öleljen meg nyugottan.Ő ezt a kérésemet szivesen teljesítette.Odamászott hozzám majd megölelt.Olyan jó volt érezni ahogy hozzám bújuk és a karomban tartani.Érezni a levendula és frézia kettősét.Nem tudom meddig lehettünk így egymást ölelve de aztán elengedtük a másikat és ő visszaült oda ahol az előbb is volt.
-És mi történt veled Bella ez alatt a 4 év alatt.-kérdeztem tőle.Aztán ő elmesélte és megkért,hogy én is meséljem el velem mi történt.Este mikor hazavittem már 8ra volt.Aztán én is hazahajtottam szerelmemhez és a többiekhez.Beálltam a garázsba majd vámpírsebességgel felmentem a nappaliba.Emmett és Jasper tvzett,Rose egy újságot olvasott.Szerelmem a tájat nézte a kezében egy burbonnal.Odasétáltam mögé majd megöleltem.

-Bocsi,hogy ilyen későn értem haza de elbeszéltük az időt Bellával.-mondtam majd adtam egy puszit a nyakára.
-Semmi baj.Mi is nem rég értünk haza Rosalieval.Jó sok dolgot vettünk.Kérsz egyet?-kérdezte miközben felém nyújtotta a poharát.
-Most inkább kihagyom.-mondtam ő pedig egy húzásra megitta a pohár tartalmát.Majd letette az a dohányzó asztalra és felém fordult majd megcsókolt.A csókunk egyre szenvedélyesebb majd nekidöntöttem őt az üvegnek és úgy csókoltam tovább.

-Héjj fiatalok inkább mennyetek szobára.-szólt ide nekünk Emmett mire mi szét rebbentünk és ránéztem mérgesen.Majd Rosera pillantottam kérlelően mire ő nyakon vágta férjét.

-Na de cica ezt miért kaptam?-kérdezte Emmett a nyakán simogatva.
-Mert megérdemelted.-szóltam oda neki én.
-Mindig a kisebbet bántjátok.-mondta Emmett majd bedurcizott és ilyenkor olyan volt mint egy nagyra nőtt 5 éves.
-Na jó mi felmegyünk inkább.-szóltam oda majd megfogtam szerelmem kezét és felhúztam a szobánkba.A szobánkban a kék dominált.Imádtam ezt a színt és mikor mondtam Katenek,hogy ezt a színt akarom akkor szívesen beleegyezett hisz neki is ez az egyik kedvenc színe.
-Én lefürdök.Van kedved csatlakozni?-kérdezte felhúzott szemöldökkel Katherine.
-Most inkább kihagyom.Elmegyek gyorsan vadászni.4 óra és itt vagyok.-mondtam majd odamentem hozzá és megcsókoltam.
-Szeretlek.-mondtam neki majd kiugrottam az ablakon.Szaladtam az erdőbe.Levadásztam két szarvast majd elszaladtam a kedvenc helyemre és néztem a csillagos eget és gondolkodtam.

-"Olyan jó volt ma látni Bellát.Gyönyörű ezzel a szőke hajjal,sokkal szebb mint az eredeti barnával.Olyan furcsa valamiért nekem.Már a vére nem vonz annyira mint régen és az illata se olyan intenzív már mint régen.A járása is sokkal kecsesebb mint régen.Lehet,hogy vámpír.Á nem hiszem.Meg azt biztos mondta volna.Majd megfigyelem hátha van még valami furcsa rajta.Na de most szerintem ideje indulnom haza mert már lassan lejár az igért időm és nem akarom megváratni szerelmem."

Aztán szaladtam haza.Nem sok idő alatt értem haza.Felszaladtam a szobánkba majd lezuhanyoztam és befeküdtem szerelmem mellé aki még ébren volt.Majd szorosan hozzám bújt és elaludtunk.

7.fejezet

Sziasztok!Nagyon szomorú vagyok.Az előző fejezethez se kaptam egy kommentárt se.Nem tetszik nektek vagy miért nem írtok?Mert én ezt úgy veszem akkor.Mert ha senkit nem érdekelnek vagy nem tetszenek akkor csak heti egy fejezetet rakok fel.Ha ehhez a fejezethez se kapok még egy darabot se akkor csak heti egy lesz.Én nem vagyok olyan,hogy komi határt szabok és nem is fogok.De örülnék ha legalább kettőt kanék.Akár pozitív,akár negatív értékű a kommentár.Köszönöm a 8 rendszeres olvasót.Na de nem húzom tovább a szót.Jó olvasást.



A napok nagyon gyorsan teltek és boldogan teltek.Ashsel két naponta beszéltünk de az új diákokról nem nagyon mesélt nekem,de nembaj mert holnap már megismerhetem őket.Kíváncsi vagyok rájuk.Már csak arra eszméltem fel,hogy már búcsúzkodunk Elenáéktól.

-Vigyázzatok magatokra és örűltük,hogy eljöttetek.Többször is jöhetnétek.-mondta Elena majd szorosan megölelt.
-Rendben van.Ti is vigyázzatok magatokra.-mondtam majd Stefan is megöleltem.
-Sziasztok!-köszöntünk el majd bepattantunk az autómba és hajtottunk is haza.Mikorra hazaértünk már este 8 volt úgyhogy csak megittunk egy-egy csomag vért majd lezuhanyoztunk és aludtunk is.Reggel frissen ébredtem(mint minden reggel mióta vámpír lettem).Ma végre megismerhetek a titokzatos új osztálytársaimat.keltem az ágyunkból ahol már Damon is ébredezett majd bementem a gardróbba.Kiválasztottam egy fehér rövidnadrágot,fekete felsőt és egy fehér balerina cipőt.A hajamat kivasaltam majd felraktam egy kis szempillaspirált és szemceruzát és egy kis szájfényt.Leszaladtam vámpírsebességgel a konyhába és kivettem egy csomag vért.Megittam majd kimentem a kocsihoz ahol már Damon várt rám.Elindultunk a suliba és beálltunk a szokásos helyünkre aminek a két oldalán állt Adam és Ashley kocsija.Kiszálltam az autóból és rögtön a nyakamba ugrott barátnőm.

-Jajj Bells annyira hiányoztál.Dög unalom volt nélküled az egyetem.Képzeld tegnap randiztam Adammel.-mondta elpirulva.
-Azta.És hogy sikerült?-kérdeztem mosolyogva.
-Hát úgy néz ki,hogy összejövünk.-mosolygott rám.
-Akkor nagyon örülök.-mondtam neki majd megöleltem.
-Héjj kicsi lány!-mondta Adam majd felkapott és megpörgetett a levegőbe.
-Adam szia.-mondtam majd megöleltem őt is.
-Hiányoztál ám.Gondolom Ash már mesélt mi volt tegnap.-mondta mosolyogva,de a végét már csak oda súgta nekem.
-Igen mondta.Tudom,hogy tetszel neki úgyhogy hajrá.-súgtam neki oda.

Becsengettek úgyhogy mentünk be az óráinkra.Nekem és Damonnak rajza volt.Ide nem jártak az új diákok gondolom mivel egy új arcot se fedeztem fel.Mikor kicsöngettek mentünk a következő óránkra.Így telt a nap majd mentünk az ebédlőbe enni.Vettem magamnak salátát majd a többiek is vettek maguknak kaját.Leültünk a szokásos asztalunkhoz és beszélgettünk.

-Na és hol vannak az új diákok?Én még nem láttam ma őket.-mondtam Ashnek.
-Kik?Ja Cullenék?Szerintem biztos mindjárt jönnek.-Teljesen lesokkoltam.Cullenék?Ők itt?Úúúúristen..Ne,ne,neee.Ugye ez nem komoly?Ez csak egy hülye vicc akar lenni?Ők nem lehetnek itt!
-Jól vagy Bella?-kérdezte Damon tőlem.
-Nem.Ash,hogy hívják őket?Mi a keresztnevük?
-Hát Katherine Pierce-mikor kimondta ezt Damon megkövült mellettem-Emmett,Rosalie,Jasper,Alice és Edward.
-"NEEEEEEEEEEE!!!!"-ordítottam magamban.
-Mi az ismered őket?-kérdezte Adam.
-Iiiigen ismerem őket.Régen együtt jártam Edwarddal.Még a gimibe.
-Ohh értem.-mondta Ash és Adam.

És végszóra beléptek ők.Az összes Cullen és még egy lány gondolom ő Katherine.Mikor a tekintetem találkozott Edwardéval meglepettséget láttam a szemébe.És ahogy ránéztem a többiekre az övékében is ugyan azt.De amikor megláttam Katherinet ahogy Edward kezét szorongatja elkomorodtam és elfordultam tőlük.Ash és Adam integettek nekik majd azt mutatták,hogy jöjjenek ide enni.

-"Ohh csak ne jöjjenek ide.Habár egy részem azt akarja,hogy idejöjjenek de a másik meg azt,hogy ne."-gondolkoztam magamban.
-Sziasztok!-köszöntek.Na ennyit arról,hogy reménykedjünk.
-Sziasztok.-köszöntem nekik de nem néztem rájuk hanem inkább az ételemet tüntettem ki figyelemmel.
-Szerintem nem kell nektek bemutatnom Bellát csak Damont.Srácok ő itt Damon.Damon ők itt Edward,Rosalie,Emmett,Jasper,Alice és Katherine.
-Mi már ismerjük egymást azt hiszem.-mondta Katherine.
-Hát igen.-mondta Damon.
-De Bella mi nem ismerjük egymást.-mondta Katherine.Még a hangja is hasonlított Elenáéra.Elég durva.Tényleg ő a hasonmása.Felé néztem mire ő megint megszólalt.
-Katherine Pierce.Barátoknak Kate.-nyújtott kezet.
-Isabella Swan.De csak Bella.-fogtam vele kezet.
-Héj Ed te nem is köszönsz Belluskának?-kérdezte Emmett olyan halkan,hogy csak a vámpírok hallották meg.
-De.-mondta Edward is halkan.
-Szia Damon.Mi se találkoztunk még.Edward Cullen vagyok.De mindenkinek csak Ed.Ők itt a testvéreim.Alice,Emmett Cullen és Jasper és Rosalie Hale.-mondta Edward.
-Sziasztok Damon Salvatore vagyok.-mondta szerelmem majd mindenkivel kezet fogott.
-Szia Damon.Nagyon rég találkoztunk.-mondta Katherine és megpuszilta Damon arcát.
-Ühhmm...Szia Katherine.
-Bella...hiányoztál csajszi.-mondta Emmett majd megölelt egy olyan macis öleléssel.
-Emmett.-mondtam mosolyogva.Ő rá nemtudok haragudni úgy ahogy Rosera se és Jazzre se.Csak Edwardra és Alicre haragudtam.Odajött Rose is és megölelt és nagy meglepetésemre Jasper is aminek nagyon örültem.Ember koromba nem nagyon közeledett felém.Edward és Alice csak intettek nekem.Tudták,hogy rájuk haragszom és ezt meg is értik.De úgy látom Edward tovább lépett rajtam és most boldog.Leültek hozzánk enni majd mikor végeztünk mentünk órára.Edwardnak és Katenek ugyan az az órája volt mint nekünk.Biológia.Bementünk a terembe és leültünk a szokásos helyünkre.Balszerencsémre már csak mögöttünk volt hely így mögénk ültek.Az órán folyamatosan az az érzésem volt,hogy valaki néz.Körbenéztem az osztályban de mindenki a tanárra figyelt.Majd hátranéztem mögénk és a tekintetünk találkozott Edwarddal.Ahogy belenéztem a szemébe teljesen elvesztem.Olyan volt mintha magába szippantott volna.Már egy ideje figyelhettünk egymást mikor éreztem,hogy valaki a kezét a combomra rakja és megsimítja azt.Mikor elszakadtam Edwardtól,hogy megnézzem ki volt ez a személy valamiért egy kis üresség támadt bennem amit már nagyon rég nem éreztem.Damon volt az aki megsimogatta a combom.Majd odahajolt a fülemhez és belesuttogott.

-Minden rendben van kicsim?-kérdezte.
-Iigen persze.Csak elbambultam.-mondtam még mindig furán érezve magam.
-Jól van akkor.-mondta majd ismét a tanárra figyelt de a kezét a combomon hagyta.

Mikor kicsöngettek mentünk ki az autókhoz,hogy hazamenjünk.Ahogy kiértünk az iskolából valaki megragadta a karom.Hátra fordultam,hogy megnézzem ki az és egy aranybarna szempárral találtam szembe magam.

-Bella.Beszélnünk kell.-mondta Edward halkan majd ránézett Damonra.
-A kocsinál megvárlak kicsim.-mondta Damon majd megcsókolt és elindult oda ahol parkoltunk.
-Edward.Mit akarsz?-kérdeztem tőle meglepetten.
-Mint ahogy mondtam beszélnünk kell.De nem itt és most.Mi lenne ha találkoznánk valahol vagy most is akár elmehetünk valahova.-kérlelt.
-Hát nem tudom,hogy jó ötlet-e ez.-húztam el a szám az ötletre.Igaz az tetszett,hogy vele lehetek.Ne Bella ne gondolj ilyenre hiszen neked ott van Dam és neki pedig Katherine.
-Kérlek.Csak egy fél órát.-nézett rám azzal a féloldalas mosollyal aminek még ma se tudok ellenállni.Mennyire hiányzott ez nekem.
-"Ne gondolj erre Bella!"-korholtam le magam.De jó most már skizofrén is vagyok.
-Rendben van.Akkor elköszönök Damontól és indulhatunk is.-mondtam elhúzva a szám,hogy ilyen könnyen megadtam magam.
-Jól van.A kocsimnál megvárlak.-mosolygott majd elindult az autójához.Én is elindultan szerelmemhez,hogy megmondjam neki a dolgot.

-Gondolom mindent hallottál.-mondtam lesütött szemmel.
-Igen mindent.De nem haragszom rád.Beszéld meg vele a dolgot és majd haza jössz ha végeztetek.Nem biztos,hogy otthon leszek mert van egy kis dolgom.Na akkor én indulok is.Szeretlek.-mondta majd szenvedélyesen megcsókolt.
-Één is szeretlek.-mondtam kábultan majd elbotorkáltam Edward kocsijáig.

-Akkor indulhatunk.-kérdezte míg kinyitotta nekem az ajtót.
-Igen indulhatunk.-mondtam majd becsukta az ajtót és ő is beszállt.
-És hova menjünk beszélgetni?-kérdeztem tőle.
-A házunktól van nem messze egy kis tengerparti rész ahova senki se jár.Ott szerintem tökéletes lesz.-mondta Edward majd indította az autót és már száguldottunk is.Kicsit feszélyezve éreztem magam mellette hiszen 4 éve találkoztunk utoljára mikor szakított velem.Úgyhogy inkább beszélgetést kezdeményeztem,higy ne csendben üljünk az autóban.
-És Kate miért nem jött velünk?-kérdeztem.
-Ő Aliceékel ment.Azt mondta,hogy beszéljük meg a dolgot nyugodtan.-mondta mosolyogva.
-Amúgy Katherinenel mióta vagytok együtt?-kérdeztem.Kicsit meglepte a gyors témaváltásom de azért válaszolt.
-2 és fél éve.De amúgy már 3 éve ismerem.-amikor kimondta ez nekem valamiért nagyon fájt.Inkább az ablak felé fordultam és a tájat kezdtem figyelni.
-És ti mióta?-kérdezett vissza.
-1 éve.-mondtam még mindig az ajtó felé fordulva.
-Értem.-mintha szomorúság csengett volna a hangjában bár nem voltam benne biztos.
-Megérkeztünk.-mondta majd hirtelen az ajtóm előtt termett.Mondjuk minden mozdulatát tisztán láttam hála a vámpír szememnek.

Kiszálltunk az autóból majd egy kicsit sétáltunk míg nem elértük azt a helyet amiről Edward mesélt.Nagyon szép volt.Leültünk a partra egymással szembe majd Edward megszólalt.

-Bella amit az erdőben mondtam neked az...-kezdte Edward szemlesütve.


A part ahová Edward és Bella mentek:

6.fejezet

Sziasztok!Bocsi,hogy nem tegnap hoztam a fejezetet,de nem volt a jó a blogspot.Így most meghoztam.Jó olvasást!
Puszi Kate^-^

Reggel mikor felébredtem már 9 óra volt.Nagyon jól aludtam pedig elég keveset.Úgy látszik,hogy vámpír lettem sokkal kevesebbet is elég aludnom.Megfordultam és Damonnal találtam szembe magam.Még aludt úgyhogy kimásztam mellőle és felöltöztem.Felvettem egy szoknyát egy cicanacival és egy tornacipőt és egy pólót.Majd lementem a földszintre és kivettem a hűtőből két zacskó vért és beleöntöttem egy bögrébe majd megmelegítettem.Mikor kivettem a mikróból leültem vele az asztalhoz és elkezdtem szürcsölgetni.Stefan jött le utánam másodiknak.

-Szia Bells.Nem tudtál aludni?-mondta majd kivett ő is egy zacskó vért majd berakta a mikróba.Majd mikor az övé is megmelegedett kivette a mikróból és leült velem szembe az asztalhoz.
-Szia Stef.Nem nagyon.De ahogy látom te se.-mondtam neki el halvány mosollyal az arcomon.
-Hát már nem nagyon.Meg Elena szinte kitúrt az ágyból.-mondta miközben kuncogott egyet.
-Miért nem raktad őt arrébb,hogy elférj?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Mert olyan édesen aludt,hogy nemvolt szívem felkelteni.-mosolygott Stefan.
-Ki aludt édesen?-jött be Damon az ajtón majd miután adott egy csókot csinált magán vért.
-Amúgy jó reggelt öcsi.-mondta mosolyogva mikor leült hozzánk.
-Neked is bátyus.Úgy látom téged is kidobott az ágy.-mondta Stef.
-Igen ki mivel valaki otthagyott egyedül.-mondta Dam majd rám nézett.
-Bocsi de már nem voltam álmos.-mondtam lehajtott fejjel.
-Semmi baj kicsim.-mondta miután felemelte a fejem majd megcsókolt.Ez egy olyan csóka volt hogyha álltam volna biztos összeesek.Egy torokköszörülés zavarta meg a pillanatot.
-Bocsi gyerekek de én erre nem vagyok kíváncsi.-mondta Stefan.
-Hát én se nagyon.-mondta Elena leülve Stef mellé.
-'Reggelt.-mondtuk kórusban.Már egy ideje beszélgettünk aztán megszólalt a telefonom és elnézést kérve felszaladtam érte és felvettem.

-Igen?-szóltam bele.
-'Szia Beeellaaa.'-szólt bele Ash.
-Ash.Szia.Mondjad.
-'Képzeld a suliba új diákok jöttek.6-an vannak és mind tesók de csak örökbe fogadottak.Csak az egyik lányt ismertem meg akit Katenek hívnak.És a tesók közül 4-en az osztálytársaink.'
-Az jó gondolom.-mondtam motyogva.
-'Bizony,hogy jó.Meséltem Katenek rólad és Damonról és alig várja,hogy megismerjen titeket.Amúgy mikor jöttök vissza a suliba?Hiányoztok már nekünk.'-mondta.
-Nekünk?-kérdeztem vissza.
-'Igen nekem is hiányoztok kicsi Bella.Aúgy üdvözlöm a tökfejet.'-mondta Adam de a végét már röhögve.
-Jó átadom neki.Amúgy egy két hét múlva mehetünk majd suliba csak.-mondtam mosolyogva.
-'Na jó mennünk kell csajszi mert mindjárt kezdődik az óránk.Szia.Pusszancs.'-köszönt el barátnőm.
-Rendben van.Sziasztok.-mondtam majd kinyomtam a telefonomat.Majd lefelé indultam a földszintre.Mikor leértem még mindig a konyhában ültek és valamin épp nagyon nevettek.

-Na itt vagyok.Csak Ash és Adam volt az.Ja és Adam üzeni,hogy "szia te tökfej".-mondtam majd a szia te tökfejnél macska körmöztem.Ezen csak jót nevettünk.
-És mi a mai program?-kérdezte Stefan.
-Öhmm...A lányokkal megbeszéltem,hogy elmegyünk vásárolni és-itt egy kis szünetet tartott-Bella is jöhetne velünk.-nézett rám bociszemekkel Elena.
-Hát én nem nagyon szeretek vásárolni.-mondtam húzva a szám.
-Na kicsim szerintem menj,jó kis mulatság lesz.-mondta Damon.
-Igen bizony.-mondta Stefan is.
-Ja igen elfelejtettem még valamit.Fiúk ti is jöttök.-mondta Elena nagy mosollyal.Most már én is mosolyogtam mivel tudom,hogy a fiúk nem szeretnek vásárolni.
-Mi is??Azt várhatjátok,hogy mi oda menjünk.-mondták a fiúk egyszerre.
-Na fiúk ugyan már jó kis mulatság lesz.-idéztem vissza Damon előbbi szavait amit nekem mondott.

A fiúk csak fújtattak de aztán belementek.Felmentünk a saját szobáinkba elkészülni majd mikor végeztünk mentünk a lányokért.Mi Damonnal az én kocsimmal míg a többiek Elenáéval mentek.Caroline olyan volt a vásárlásba mint Alice.Ha 30 boltot nem jártunk végig akkor egyet sem.Igaz én magamnak csak pár felsőt,nadrágot és cipőt vettem.De a cipők tornacipők voltak amiket imádok.A fiúk is vettek maguknak pár dolgot.Mikor az egyik ruhát próbáltam amit Car adott nekem,hogy próbáljam fel egyszer csak a függöny elhúzódott és Damon lépett be rajta.

-Damon te meg mit csinálsz?-kérdeztem meglepetten.
-Gondoltam segítek öltözni.-mosolygott kajánul.
-Na persze.-fújtattam.
-na gyere ide kicsim.-mondta majd magához húzott és megcsókolt.Meg fordúlt velem majd engem a fülke falának nyomott és egyre vadabbúl csókolt.Kezei felfedező útra indultak és mikor már a nyakamat csókolta megszólaltam.
-Eeezt nem hi-hiszem,hogy itt kénee csinálnunk.Majd otthoon.-mondtam nyögdécselve.Ő csak hümmögött erre de aztán kintről valaki szólt nekem.
-Héjj Bells gyere ki mutasd meg,hogy áll a ruha.-mondta Elena mosolygós hangon.
-Öhmmm...jó 2 mp.-mondtam ki neki.Megigazítottam a ruhám amit Damon felhúzott.Damon átállt a másik oldalra és megigazította a ruházatát.Mikor elhúztam a függönyt  3 meglepődött szempárral találtam szembe ahogy meglátták Damont a fülkébe.
-Damon te meg mit keresel ott?-kérdezte Caroline meglepetten.
-Hát csak segítettem Bellának öltözni.-mondta Damon nagy mosollyal az arcán majd ki slisszolt mellettem a fülkéből.
-Na mind egy.Nagyon jól áll ez a ruha neked.Szerintem vegyük meg.L.A.-be tökéletes lesz ott úgyis mindig olyan jó meleg van.-mondta Bonnie.
-Jó akkor átöltözök és kifizetem és mehetünk is.-mondtam épp fordultam volna be a fülkébe mikor Elena megszólalt.
-De mielőtt megyünk haza még nézünk neked ehhez a ruhához egy cuki szandált.-mondta Elena mosolyogva.
-Jó.-fújtattam mint egy kiscica.Már nagyon untam ezt a vásárlást.Körülbelül már 4 órája biztos itt vagyunk a plázába.Teljesen kikészültem.

Mikor visszaöltöztem a ruhámba és kifizettem a ruhát amit vettünk mentünk egy cipős boltba ahol találtunk is a ruhához egy szép szandált.És kivételesen ez a szandál nekem is tetszett pedig én nem szoktam szandált hordani.Mikor végeztünk mindennel hazaindultunk.Elenáék leváltak tőlünk,hogy a két lányt hazavigyék de mi egyenesen a Salvatore házhoz mentünk.A cuccainkat felvittük a szobánkba majd lementünk a konyhába enni.

-Na mit kérsz kicsim enni?Vért vagy normális kaját?-kérdezte Damon felhúzott szemöldökkel.
-Normális kaját.Úgy megennék most egy pizzát.-mondtam.
-Jó akkor rendelek egy sonkás pizzát mivel tudom,hogy az a kedvenced magamnak meg egy hawaiit.-mondta Damon majd hívta is pizzázót.
-Azt mondták,hogy 15 perc és itt a pizza.-mondta szerelmem.
-Jó.

Míg várakoztunk Elenáék is megérkeztek de ők mondták,hogy átmennek inkább a Gilbert lakásba.Majd ahogy ígérték a pizzát 15 perc múlva ki is hozták.Az egész doboz pizzát megettem majd mikor Dam is végzett kidobtuk a dobozokat majd felmentünk lezuhanyozni majd befeküdtünk az ágyba.

-Na akkor hol is hagytuk abba a próbafülkében?-kérdezte Damon majd felém gördült és megcsókolt.Míg csókolóztunk a kezeink önálló életre keltek és bebarangolták a másik testét.Lassan levettük a másikról a "ruhákat" amik rajtunk voltak.Majd Damon befészkelte magát a combjaim közé és egy határozott mozdulattal belém hatolt.Mind a ketten felnyögtünk az édes érzéstől.Ez a szeretkezés most nem a vadságról szólt hanem a gyengédségről és a szerelemről amit a másik iránt éreztünk.A szobánk a morgásainktól és sóhajainktól volt hangos.Majd Damon lökött rajtam egy utolsót és mind a ketten elértük a gyönyört.

-Szeretlek Bella.-mondta Damon még mindig pihegve.
-Én is szeretlek Damon.-mondtam kimerülten.

Majd magunkra húztuk a takarót,majd szorosan hozzábújtunk a másikhoz és elmerültünk az álmok édes világába.

Bella ruhája amit próbált a fülkébe :)

 A szandál :)

5.fejezet

Sziasztok!Meghoztam az 5.fejezetet.Köszönöm a komikat és a 6 rendszeres olvasót.<3(L)Remélem tetszeni fog nektek a fejezet.Komikat légyszi.Jó olvasást!
Puszi^-^

Mikor felébredtem a sötétségből még csak homályosan láttam,de aztán egyre tisztábban.A fejem fájt és nagyon éhes voltam.Körbenéztem a szobában és észrevettem,hogy Damon a fötelben ül és engem néz.

-Mennyi az idő?-kérdeztem nyöszörögve.
-Délelőtt 10.Hogy érzed magad?-kérdezte kíváncsian.
-Fáj a fejem és éhes is vagyok.
-Rendben.Akkor hozok fel vért,hogy átváltozhass és minél hamarabb jobban legyél.
-Ööö...rendben van.-mondtam és már el is tünt a szobából.

Felkelltem az ágyról és odasétáltam az ablakhoz,hogy elhúzzam a függönyt.Amikor rám sütött a nap gyorsan a szemem elé kaptam a kezem,mivel nagyon zavart.
"Hát akkor ezek az utolsó perceim emberként.Furcsa.Vajon milyen lesz vámpír ként élem örökké.Fájni fog az átváltozás?Vajon milyen lesz ember vért inni.De én nem akarok embereket ölni.Inkább iszom ilyen zacskós vért vagy...olyan leszek mint Edwardék.Én is állatvéren élek majd.Damon azt mondta,hogy amikor vámpírrá válunk néhány érzésünk felerősödik.Kíváncsi vagyok mi lesz az..."-gondolkozásomból két ölelő kar 'ébresztett' fel.

-Fájni fog?-kérdeztem Damontól halkan.
-Az elején igen,de aztán hamar elmúlik.Bella fel kell tennem egy fontos kérdést.-mondta Damon nyugodtan.
-Rendben van.Hallgatom.
-Hogy akarsz élni miután átváltoztál?-értettem azt amire célzott.
-Éppen erről gondolkodtam az előbb.Vagy donor véren vagy állati véren.Én nem akarok embereket ölni.-mondtam szemlesütve.Damon felemelte a fejem,hogy a szemébe nézzek és úgy szólalt csak meg.
-Megértem én ezt.Nem kell azt választanod mint nekem mielőtt megismertelek.
-Akkor jó.Készen vagyok.Add ide a vért.Csak egyet kérek.-néztem rá mire ő bólintott.
-Legyél itt melletem míg átváltozom.
-Ez természetes.-mosolygott rám Damon féloldalasan.
-Szeretlek Damon.-mondtam majd megcsókoltam szenvedélyesen.
-Én is szeretlek Bells.-mondta miután elváltak ajkaink.
-Na akkor add ide a vért és gyere ülj ide mellém.
-Okés.-mondta majd felállt és idehozta az asztalról a vért majd felbontotta a tetejét.

Mikor megéreztem az illatát nem rosszul lettem tőle hanem kivettem Damon kezéből és mohón inni kezdtem.Mikor már majdnem végeztem vele hirtelen iszonyatosan elkezdett fájni az ínyem és felordítottam fájdalmamban.Damon próbált nyugtatni,hogy mindjárt vége csak bírjam még ki egy kicsit.Igaza lett mivel egy idő után kezdett megszünni a fájdalom és már csak bizsergett az ínyem.Lassan kinyitottam a szemem-mivel amikor elkezdett fájni az ínyem becsuktam-és meglepődésemre tisztábban láttam mindent.Aztán vettem egy levegőt és valahogy már nem kellett annyira csak egy kicsit.Elkezdtem hallgatózni aztán hallottam rengeteg kocsi hajngját és még az 5 házzal arrébb szomszédomék beszélgetését hallottam akik kinn voltak a kertben.Minden sokkal másabb így vámpír szemmel mint emberivel.Ránéztem Damonra és így vámpír szemmel még szebb volt.Odahajoltam hozzá lassan majd megcsókoltam gyengéden.Miután ajkaink elváltak megyszólalt.

-Na,hogy érzed magad vámpírként?Mit tapasztaltál?
-Hát furcsa érzés.Mindent tisztábban látok és hallok,és valahogy már nem szükséges a levegő számomra annyira mint eddig.-mosolyogtam rá.
-Tessék itt a gyűrűd.Húzd fel és ne feledd el a napra a gyűrűd nélkül nem mehetsz mivel akkor elégsz egy marék hamuvá.-mondta komolyan Dam.
-Rendben van megjegyeztem és nem fogm elfelejteni hála a vámpír memóriának.-mondtam halványan elmosolyodva.
-Elmenjünk vadászni ha besötétedik?Mármint te is meg én is csak állatokra.Kíváncsi vagyok milyen vagy ha csak a vámpír ösztön irányít.-mosolygott rám kajánul.
-Jól van.
-Figyelj!Gondolkodtam azon,hogy hazamehetnénk Stefanékhoz és találkozhass velük megint.Tudom,hogy Elena nagyon megkedvelt és szeret veled mindig találkozni.És örül neki,hogy végre én is boldog valaki mellett,de annak főleg,hogy az a valaki te vagy.-mondta meg megpuszilta a homlokom.
-Okés.És mikor menjünk?
-Holnap jó?-kérdezte féloldalas mosolllyal és még az egyik szemöldökét is felhúzta.
-Persze az nagyon jó.Akkor összepakolok a bőröndbe.De amúgy hány napra is megyünk.-kérdeztem.
-Úgy gondoltam,hogy egy hónapra míg letelik az újszülött időd.
-Hmmm...okés.De ugye az én kocsimmal megyünk?-kérdeztem tőle miközben kis kutya szemekkel néztem rá.
-Ugye tudod,hogy így nem tudok neked ellen állni.Rendben a tiéddel megyünk.-mondta majd a nyakába ugrottam és megpusziltam.
-Na akkor én megyek összepakolni.Neked is összepakoljak?-kérdeztem tőle mire ő csak bólintott.

Bementem a gardróbba,elővettem a bőröndöket és elkezdtem belepakolni.Raktam be magamnak tornacipőt,nadrágot,pólót,pulóvert,kabátot és persze fehérnemüt.A kis neszeszeremet és egy válltáskát kinn hagytam a szobánkba.Majd visszamentem és Damonnak is elkezdtem bepakolni.Mikor ezekkel végeztem raktam ki magunknak ruhát amit holnap veszünk fel az indulásra.Mikorra végeztem már 10 óra volt és besötétedett.Lement a nappaliba mivel hallottam,hogy Damon oda lent van és tvzik.

-Szia.-mondtam mikor leültem mellé a kanapéra.
-Szia kicsim.Kérsz egy borbunt?-kérdezte miközben kortyolt egyet a poharából.
-Köszi,de inkább kihagyom.Na indulunk?-kérdeztem izgatottan.
-Igen.Vegyél fel valami kényelmesebb cuccot és ne farmerba gyere.Hanem szabadidő nadrágba és pulcsiba.Én is úgy megyek.-mondta Dam.
-Jól van.Akkor 2 perc és kész vagyok.-mondtam majd vámpírgyorsasággal felszaladtam a gardróbomba és felkaptam magamra egy fekete nadrágot és egy fekete pulcsit.A hajamat lőfarokba kötöttem,hogy ne zavarjon majd vadászat közben.Ahogy igértem Damonnek 2 perc múlva már a bejárati ajtónál vártam rá.
-Na akkor indulunk?-kérdeztem tőle mikor odaért hozzám.
-Persze.-mondta majd kiléptünk az ajtón amit be is zártunk magunk utn majd vámpírgyorsasággal elkezdtnk szaladni a közeli erdőbe ami csak úgy 1 kmre volt a házunktól.

Nem is volt olyan nehéz ez a vadászatt.Elég könnyen ment.Mikor végeztünk Damonnal hazasétáltunk kézenfogva.Felmentünk az emeletre lezuhanyoztunk majd aludtunk.Délelőtt 10kor keltünk,majd mikor elvégeztük a teendőinket indultunk Stefanékhoz.5 óra alatt értünk oda szóval fél 4re értünk oda.Még csak egyszer voltam itt mystic fallsban.Szerettem itt lenni,olyan csendes és megnyugtató légköre van.Mikor odaértünk a Salvatore-villához Elena és Stefan vártak minket az ajtóba.Kiszálltunk az autóból és rögtön Elena volt a nyakamba.

-Szia Bells.Olyan rég nem láttalak már.Mi szél hozott ide titeket a mi kis városunkba?-kérdezte mosolyogva.
-Szia Elena.Hát kell egy "kis pihenés".-macskakörmöztem a kis pihenésnél.
-Mi történt már?-kérdzete félve.
-Vámpír vagyok.-mondtam lesütve a szemem.
-Ohhh...-csak ennyit tudott mondani.
-És milyen életmódot folytatsz Bella?-kérdezte Stef felhúzott szemöldökkel.
-Ugyan olyat mint te.Állati véren és donor véren élek.Soha nem akarok egy embert sem megölni.-mondtam egy halvány mosollyal az arcomon.
-Akkor örülök.-mondta Elena nagyot sóhajtva.
-Na de ne itt beszélgessünk hanem menjünk be és hozzátok a cuccotokat.Mondjátok meddig maradtok itt nálunk.-mondta Damon miközben kiszedte a cuccainkat a kocsimból.

Felvittük a bőröndöket Damon régi szobájába.Kipakoltuk a ruhákat aztán lementünk Elenáékhoz a nappaliba.

-Sziasztok!-köszöntünk Damonnal egyszerre mikor beértünk a nappaliba.
-Nektek is!-mondtk kórusban.
-Mi éppen megyünk a Grillbe.Jöttök ti is?-kérdezte Elena.
-Hát felőlem mehetünk mi is csak gyorsan átöltözök.-mondtam mosolyogva.
-Kicsim biztos jó ötlet ez?Ki fogod bírni?-kérdezte Damon félve.
-Kifogom.De ha bármi is történne te és Stefan is ott lesztek velem és vigyáztok majd rám.
-Akkor jó.-mondta mosolyogva.
-Na akkor 10 perc múlva mehetünk.Addig készüljetek el.A mi kocsinkkal megyónk jó lesz úgy?-kérdezte Elena.
-Felőlem oké.-mondta Damon.
-Felőlem is.-mondtam én is.

Majd felmentünk az emeletre és átöltöztünk.Egy fekete csőnadrágot és egy kivágott fekete felsőt vettem fel és egy bőrkabátot.Felvettem a magassarkúmat amit még Alicetől kaptam nagyon régen.Ettől a cipőtől azóta se volt szivem megvállni.Most,hogy vámpír vagyok már nem kell félnem,hogy elesek.Sokkal kecsesebb a járásom mint ember koromba.Mikor végetünk lementünk a bejárathoz ahol Stefanékat vártuk.Pár percel később ők is leértek és mentünk a Grillbe.Most nem voltak olyan sokan a Grillbe mint szoktak de még így is sokan voltak.Odamentünk Bonniehoz,Carolinehoz és Jeremyhez akik egy asztalnál ültek.Mikor észrevettek minket integetni kezdtek de Caroline ideszaladt hozzánk.Engem és Elenát szorosan magához ölelgette majd a két fiúnak csak köszönt.Sokáig ott voltunk a Grillbe.Olyan 2 óra körül mehettünk "haza".Mikor visszaértünk a Salvatore házhoz felmentünk a szobánkba és miután lefürödtünk Damonnal és leültünk beszélgetni az ágyra.

-Büszke voltam rád.Nagy önuralmad van.Én mikor ilyen idős voltam az első emberre ráugrattam aki szembe jött velem.
-De neked nem volt senki aki vigyázzon rád.De nekem itt vagy te is.-mondtam majd megcsókoltam.
-Amúgy Caroline mióta vámpír?-kérdeztem miután ajkaink elváltak.
-Ezt honnan veszek kicsim?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Láttam a gyűrűjét.
-Hát tulajdonképpen az előtt változott át vámpírrá mielőtt elmentem L.A.-be.-mondta Damon.
-Értem.Jól érzem magam itt.-mondtam mosolyogva.
-Amúgy szerintem ha ilyen önuralmad van akkor szerintem 2 hét múlva haza is mehetünk.-mondta miközben ajkai kaján mosolyra húzódtak.
-Az nagyon jó.Na szerintem aludjunk hiszem már 3 óra.Jól el beszéltük az időt.
-Rendben van.Jó éjt Bells.Szeretlek.-mondta Damon majd adott egy puszit az ajkamra.
-Neked is jó éjt Damon.Szeretlek.-mondtam majd szorosan hozzábújtam és már aludtam is.

4.fejezet

Sziasztok!Nagyon szomorú vagyok,hogy egy komit se kaptam az előző fejezethez. :( Remélem ehhez már kapok párat.Most kaptatok egy kis Edward szemszöget,hogy tudjátok velük mi történt.Írjatok pls.:)
Puszi Kate^-^

(Edward Szemszöge)

4 éve hagytam el Bellát.Az első évben még nehéz volt nélküle de aztán találkoztam Katherinenel.Először még csak barátok oltunk de aztán egyre közelebb kerültünk egymáshoz.Először csak barátként,aztán testvér ként,végül pedig szerelmünk ként gondoltunk a másikra.Igaz még mindig szeretem Bellst de Katherinet jobban.A család is összeomlott mikor elhagytuk volt szerelmemet de mikor megismerték Katherinet hamar befogatták és családtag ként tekintettek rá.Azóta is velünk él Kate és mi azóta is együtt vagyunk.Igaz ő donor véren élt de néha próbálkozik az állat vérrel is.Hát ő idősebb nálam pontosan 500 éves lesz idén.Még Carlislenál is idősebb pár évtizeddel.Mesélt nekem a régi életéről és megtudtam,hogy még 1864-ben volt dolga egy testvér párral,hogy nevükön nevezzem őket Damon és Stefan Salvatore.Aztán őt elhurcolták de ő megszökött és így ott hagyta a két fiút és azóta se kereste őket.Most éppen a családommal New Yorkban élünk.De a héten költözünk Los Angelesbe mivel menni akarunk egy egyetemre mivel itt már 4 éve tartózkodunk és már meg is untuk ezt az időjárást.Most inkább mindenki a melegre és a napsütésre vágyik.Már régóta nem használom az Edward nevet mivel az csak az Ő szájából gyönyörű hallani.Azóta csak Edet,Eddyt használom.A családba már szinte mindenki így hív és már a barátaink többsége.Annyira belemélyedtem a gondolataimba,hogy észre se vettem ide állt mellém Kate.

-Mi az Kate?-kérdeztem tőle.
-"Semmi csak van egy érzésem,hogy valami megfog majd változni a közeljövőben."-mondta nekem gondolatba.
-Értem.Aliceék hova mennek?-kérdeztem mivel láttam,hogy húgom kiáll az autójával a garázsból.
-Mennek vásárolni.De megyek én is úgyhogy szia.Szeretlek.-mondta majd megcsókolt.
-Én is szeretlek.-mondtam miután ajkaink elváltak.

Leszaladt az autóhoz és felintett nekem én pedig vissza.Alice,Rose,Esme és szerelmem mentek vásárolni valami ételt és természetesen ruhákat maguknak.Szóval akkor úgy tűnik csak fiúk maradtunk itthon.Jazz,Em és én mivel Carlisle dolgozik a kórházban.Még gondolkoztam egy kicsit majd lementem Emmetthez és Jasperhez akik épp a tvben néztek football meccset.Éppen gólt lőttem azok akiknek a fiúk szurkoltak mivel felugrottak ordibálva.Leültem a fotelba és én is elkezdtem nézni a meccset.

-"Na megjött Eddy fiú.Jöttél te is meccset nézni?De kár,hogy nincsenek itt a lányok pedig most jó lenne együtt lenne Rose babyvel."-gondolkozott Em a szokásos perverz fantáziájával.
-Igen Emmett lejöttem nézni mivel fent unatkoztam.És kérlek kímélj meg a perverz fantáziádtól.Nincs kedvem hallani és nézni mit szoktál művelni Rosalieval.-mondtam szem forgatva.
-Ohh Ed szia.Szerintetek a lányok megint vesznek olyan fehérnemüket mit amit múltkor?-kérdezte Jazz kajánul mosolyogva.Majd össze pacsizott Emmel.Komolyan Emmett perverziója ragadós.
-Szia Jasper.Nem tudom,hogy vesznek-e olyat.Bár amit Kate vett az még mindig egybe van nem úgy mint Aliceé vagy Roseé.Habár lehet,hogy férre hallottam az anyag szakadását.
-Dehogy hallottad félre.A Roseé cafatokban végezte azonnal.-mondta Em kajánul.
-Hát szerelmemé se.-mondta Jazz is és megint lepacsizott Emmettel.
-Szerintem ennek a savanyúnak kéne adnunk pár leckét,hogy megtartsa maga mellett azt a vad macskát.Komolyan öcsi felkészülhetnél ha örökre magad mellet akarod tartani Katherinet mivel így egy idő múlva megfog unni.-mondta Em.
-Kössz Emmett inkább kihagyom.És csak,hogy tudd nem veled fogom kitárgyalni a magán életem.-mondtam szemforgatva.
-Fiúk tudjátok min gondolkozok mostanában?-kérdezte Jazz nagyot sóhajtva.
-Hát nem tudjuk tesó.-mondtuk egyszerre Emmel.
-Csak azon ha azon a bulin nem rontok rá Bellára akkor most ő lenne velünk Katherine helyett.Habár őt is nagyon bírom csak valahogy a Bells jobban hiányzik.Igaz csábító volt a vére de kibírtam volna.Úgy bánom azt azóta is.Minden az én hibám.-mondta Jazz szomorúan.
-Jazz ez nem a te hibád hanem az enyém.Én mondtam,hogy hagyjuk ott őt.Nem de?Csakis az én hibám.Senki másé.De figyeljetek.Bella biztos már beleszeretett egy fiúba és már biztos összeházasodtak és az is lehet,hogy ő már terhes.Vagy lehet,hogy egyetemista.Amúgy én is rajta gondolkoztam délután.Elhiszitek,hogy már 4 éve elhagytuk őt?-mondtam még szomorúbban mint Jazz.
-Sajnos el.Akkor romlott el minden a családban de hála istennek azóta helyreálltak a dolgok.-mondta Em.Őt is megviselte az az időszak.Akkor ő se viccelődött semmit se.
-Na de legyünk megint vidámak srácok mivel ahogy hallom asszonykáink hazafelé tartanak.-mondta Jazz most már egy halvány mosollyal az arcán.

Már én is hallottam a lányok gondolatait amik azon jártak,hogy milyen jó is volt ez és milyen szép ruhákat vettek.Ahogy látom vettek megint fehérneműket és azon gondolkoznak,hogy csábítsanak el minket éjszaka.Itt kiszálltam a gondolataikból mert nem nagyon voltam kíváncsi a többiek gondolataira és Katherineét meg tiszteletben tartom ilyen téren és ha türelmes vagyok úgyis meglátom.Alice beállt az autóval a garázsba majd behozták a cuccokat és mindenkihez odament a párja.Esme nem jött velük mivel ő bement Carlislehoz a kórházba,hogy majd együtt jönnek haza.

-Szia szívem.-jött oda hozzám Katherine és megcsókolt.
-Szia.-mondtam miután ajkaink elváltak.
-Mi jóval töltöttétek a délutánt míg mi vásároltunk?-érdeklődött Kate.
-Hát meccset néztünk és beszélgettünk fiús dolgokról.-mondta Emmett.
-Na mi lelépünk.Sziasztok.-mondta Kate és felhúzott az emeletre.
-Miért jöttünk fel?-kérdztem mikor felértünk a szobánkba.
-Csak kettesben akartam veled lenni.-mondta majd hozzám bújt mint egy kiscica.
-Na gyere ide kicsim.-mondtam majd lehúztam az ágyra ő pedig a fejét a mellkasomra hajtotta.
-Hmmm...de furcsa lesz veletek tovább költözni L.A.-be.Én már jártam ott párszor az 500 évem alatt.Igaz utoljára úgy 100 éve.Biztos sokat változott.-mondta Kate mosolyogva.
-Remélem jó lesz majd.Kíváncsi vagyok arra a városra.Biztos szép és jó meleg lehet ott.-mondtam féloldalas mosolyra húzva az ajkam.
-Na én lefürdök gyorsan mert fáradt vagyok.-mondta Katherine elnyomva egy ásítást.
-Rendben van.Miután végeztél megyek én is.

Kate gyorsan lefürdött aztán én is.Befeküdtünk az ágyba és ő hozzám bújt majd el is nyomott minket az álom.Gyorsan eltelt ez az egy hét és már mentünk is Los Angelesbe.A házunk gyönyörű lett hála a lányoknak.Az egyetem ahova mentünk nagyon jó.Szép hely.Állítólag van egy lány és egy srác akik most nem tudnak iskolába járni mert megbetegedtek.Kíváncsi vagyok rájuk mivel itt mindenkit nagyon megkedveltem.Állítólag ők is az osztálytársaim.A családban az én osztálytársam lett Kate,Alice és Jazz.Emmett és Rose egy évvel fölöttünk járnak.Nagyon jól érezzük itt magunkat.Mai nap is véget ért így álomra hajtottuk a fejünket szerelmemmel.

3.fejezet

Sziasztok!Meghoztam a 3. fejezetet.A következő friss pénteken lesz de ha hamarabb kész lesz akkor lehet felrakom.Ha péntekig nem rakom fel akkor legkésőbb szombaton.Kíváncsian várom a véleményeteket erről a fejezetről.Próbáltam Bellát olyan igazi Bellássá formálnom,remélem sikerült.Akkor nem is húzom tovább az időt.Jó olvasást!
Puszi Kate ^-^

Mikor felkeltem és megfordultam,hogy megnézzem Damon alszik-e még,de már nem volt mellettem.Felültem az ágyba és nyújtózkodtam egyet mivel a testem kicsit elgémberedett.Kikeltem az ágyból és belebújtam a mamuszomba és lassan levánszorogtam a lépcsőn a konyhába,hogy igyak egy pohár narancslevet.Mikor beléptem a konyhába meglepő látvány fogadott.Az étkező asztal megvolt terítve és tele volt a kedvenc ételeimmel.Az asztal mellett ott állt szerelmem és engem nézett mosolyogva,majd megszólalt.

-Boldog születésnapot Bella!
-Köszike.Miért fáradtál,hogy megcsináld ezeket nekem?-kérdeztem megszeppenve.
-Mert ma van a szülinapod és megérdemled.Te vagy a legjobb barátnő.-mosolygott még mindig.
-Na akkor láss hozzá és ha végeztél indulunk suliba.-mondta miután megcsókolt.
-Jól van.-mosolyogtam még egy kicsit kábultan.

Odaültem az asztalhoz és hozzáláttam az evésnek.Miután végeztem felmentem a szobába és felvettem a kedvenc összeállításom.Egy póló és egy kikopott farmer rövidnadrág és a kedvenc fekete tornacipőm.Gyorsan felkaptam a táskám és mentem le a kocsihoz ahol Damon várt rám.Mikor beszálltam a kocsiba Dam azonnal indított és 10 perc alatt odaértünk az egyetemhez.Mikor kiszálltam barátnőm ugrott a nyakamba.

-Boldog szülinapot Bella!-mondta félhangosan Ash.
-Ssss.Nem akarom,hogy tudják.-mondtam csúnyán nézve barátnőmre.

Damon és Adam odajöttek hozzánk.Adam is felköszöntött majd mikor befejezte az ölelgetésem Damon húzott magához és átkarolta a derekam és úgy beszélgettünk tovább.

-Na és Bells ma mindenképp elkel mennünk a plázába venni neked rucit estére.-mondta Ash teljesen felpörögve.
"Ilyenkor tiszta Alice.Mennyire hiányzik.Bella ne is gondolj rá ő már biztosan elfelejtett téged és tovább lépett."-szidtam le magam.Komolyan lassan elmebajos leszek,hogy már magammal vitatkozok.
-Na akkor megyünk igaz?-nézett rám bociszemekkel.
-Háááát nem is tudom.-mondtam megrémülve és segélykérően felnéztem Damonra,hogy mentsen ki valahogy.
-Bocsi Ashley de Bellának már van ruhája és a délutánt velem tölti kettesben.-mosolygott féloldalasan Dam.
-Hmm.Akkor majd legközelebb.-mondta lemondóan Ash.

Pár percig még csendben álltunk és néztük egymást mikor meghallottunk a csengőt és indultunk be az óránkra.Nagyon unalmas volt ez a délelőtt.Mintha az óramutató vagy 10x lassabban járt volna mint ahogy kellett volna.Mikor az utolsó óráról is kicsengettek mentünk az autókhoz.Elköszöntünk egymástól majd mindenki ment haza a saját dolgára.Hazafelé Damonnal nem beszélgettünk az autóban.Mikor megérkeztünk én kiszálltam míg Damon beparkol.Beértem a házba és első utam az emeletre vezetett ahol átöltöztem kényelmesebb ruhákba.Felkötöttem a hajam és indultam le valami kaját csinálni.Míg lefelé mentem eldöntöttem,hogy lasagne-t fogok csinálni.Mikor beértem a konyhába előkerestem a hozzávalókat és elkezdtem készíteni.Damon is bejött és segített nekem is így ketten csináltuk tovább.Mikor végeztünk leültünk enni.Én öntöttem magamnak egy pohár narancs levet míg Dam melegített magának egy bögrébe vért.

-Hmm...Bells ez nagyon finom lett.-mondta Damon mikor már mosogattam a tányérokat.
-Szerintem is az lett.-mosolyogtam rá halványan.

Mikor végeztem felmentem egy kicsit takarítani,mivel kicsit kupi van a lakásban.Az egész házat kitakarítottam nagyából és mikor ezzel is végeztem megnéztem mennyi az idő.Elég későre járt,már 6 óra volt úgyhogy felmentem az emeletre elkészülni.Bementem a fürdőbe levetkőztem majd beálltam a kabinba és megnyitottam a vizet.Vagy fél óráig biztos áztattam magam a víz alatt mivel hajat is mostam.Elzártam a vizet és kiszálltam a kabinból.Körbetekertem magam egy törölközővel a hajamat nem tekertem be csak hagytam,hogy a hátamra omoljon a szőke hajam.Kimentem a fürdőből és beálltam a gardróbomba,hogy kiválasszam mit vegyek fel estére.Mikor megtaláltam a ruhámat gyorsan magamra kaptam és kiválasztottam hozzá egy balerina cipőt.Visszamentem a fürdőbe és megszárítottam a hajam ami igaz már félig száraz volt.Amikor ezzel is kész lettem felraktam egy kis szemceruzát és szempillaspirált és késznek tekintettem magam.Még visszamentem a gardróbba és előkerestem egy fekete kis táskát ami ment a ruhámhoz.Leültem a fotelba és bekapcsoltam a tv-t mivel még volt fél órám mire megérkezik Ash és Adam.

-Kicsim gyere le az udvarra kérlek.Van egy meglepetésem.-szólt nekem Damon az udvarról.
-Rendben megyek.-mondtam hangosan.Úgyis tudtam,hogy meghallja.

Amikor leértem az udvarra a szavam is elállt.Meg se tudtam szólalni csak tátogtam mint egy hal.

-Na,hogy tetszik a szülinapi ajándékod?-kérdezte Damon mosolyogva.
-Ez ez a kocsi valami gyönyörű.Egy Audi r8.A kedvenc kocsim.Biztos egy vagyon lehetett megvenni.De tudod,hogy nem szeretem az ajándékokat.-mondtam megszeppenve még mindig.
-Igen tudom,hogy nem szereted azokat.De így könnyebb lesz közlekedned ha én például nem érek rá.Na akkor elfogadod?-kérdezte egy félmosollyal az arcán.
-Hááát...Na jól van de soha többet nem veszel nekem ilyen drága ajándékot.Meg ígéred?-néztem rá komolyan.
-Igen megígérem.-mondta aranyosan Dam.
-Akkor köszönöm az ajándékot.-mondtam majd odamentem hozzá és megcsókoltam.
-Na én felmegyek elkészülni.10 perc és kész vagyok.Addigra szerintem Adamék is ideérnek.-mondta miután ajkaink elváltak.
-Rendben van menjél.-mondtam még egy kicsit kábán.

Ahogy ígérte Damon 10 perc alatt kész lett.Lementünk a földszintre és váruk,hogy megérkezzenek a barátaink.Beszélgettünk mikor valaki csengetett.Mentem az ajtóhoz,hogy kinyissam és beengedjem Ashleyt és Adamet.

-Szia kis csaj.Boldog születésnapot!Tessék ezt neked hoztam ajándékba.-mondta Adam és megölelgetett.Egy csokor virágot adott nekem és a kocsimhoz kormányhuzatot és egy bőr kabátot.
-Szia.Köszi az ajándékokat.Te tudtad,hogy egy kocsit kapok?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Igen tudtam.-épp,hogy befejezte a mondatot legjobb barátnőm ugrott a nyakamba.
-Boldog szülinapot Bella!Tessék ezeket neked hoztam ajándékba.-adta a kezembe a tasak Gucci  cuccokat,pár torna cipőt,és a kedvenc parfümöm.
-Úr isten Ashley.Eezt nem kellett volna megvenned.Nem kellett volna rám ennyit költened.-mondtam megszeppenve.
-Ugyan csajszi ez semmiség.-mondta barátnőm és még egyszer megölelt.
-Na akkor kész vagytok.Indulhatunk?-kérdezte szerelmem.
-Igeen.-mondta Ash és Adam egyszerre amit meg is mosolyogtak.
-Háát...öhmm...persze.-mondtam egy halvány mosollyal az arcomon.
-Na akkor hívom a taxit.-mondta Dam és már tárcsázott is.Pár percig beszélt majd újra megszólalt.
-Akkor a kocsi 10 perc és itt van és már indulhatunk is.
-Akkor igaz az ide közeli szórakozó helyre megyünk ami a úgymond a törzshelyünk?-kérdezte Adam mosolyogva.
-Felőlem mehetünk oda.-mondtuk kórusban.

A taxi ahogy mondták 10 perc múlva meg is érkezett.Beszálltunk az autóba,bediktáltuk a címet és már indulhattunk is.A bárban nem voltak sokan.Megláttunk egy üres boxot és rögtön beültünk oda.Rendeltünk innivalókat.Kiderült,hogy a bárban a mai este élő zene volt így a fiúkat berángattuk táncolni.Nagyon sokat táncoltunk és énekeltünk is.A többiek elég sokat ittak,én nem nagyon mivel nem bírom annyira az alkoholt mint a többiek.Finom gyrost is rendeltünk,hogy az alkohol valamennyire felszívódjon a szervezetünkben.Aztán újat töltöttünk a helyére.Rendeltünk 2 taxit,hogy haza tudjunk menni mivel így hajnali 4 tájékán eléggé elfáradtunk.Mikor hazaértünk Damonnal én csak felmentem az emeletre,átvettem a pizsamám és bedőltem az ágyba és ahogy leraktam a fejem a párnára máris aludtam.

Délután 2 órakor ébredtünk fel Damonnal.Rendeltünk egy kis kaját mivel eléggé éhesek voltunk.Mikor végeztünk a kajával leültünk Damonnal az ágyra és beszélgettünk.

-Na akkor készen állsz,hogy a átváltozz?-kérdezte Damon vonakodva.
-Igen azt hiszem készen.-mondtam halkan.

Mikor ezt kimondtam feltépte a csuklóját és a számhoz tartotta én pedig falánkan elkezdtem inni édes vérét.Mikor Dam úgy gondolta eleget ittam elvette a csuklóját a számtól majd rám nézett.

-Akkor biztos vagy benne,hogy olyan szörnyeteg akarsz lenni mint én?-kérdezte Damon reménykedve hátha meggondolom magam.
-Készen állok rá.És nem vagy szörnyeteg ezt te is tudod.Akkor kezdhetjük.Nagyon szeretlek Damon.-mondtam majd megcsókoltam szenvedélyese.
-Én is nagyon szeretlek Bella.-mondta mikor elváltak ajkain.Távolabb húzódott tőlem majd kezét a nyakamra tette és fordított rajta egy erőset és már csak a sötétségre emlékszem...